Igyekszem rövidre fogni a bevezetőt, aztán jöjjön a lényeg.
Miski Györgynek hívnak, Budapesten élek, a blog írásának kezdetén bőven benne járok a 65. évemben.
Mindig is foglalkoztatott a magyar történelem, amelynek, sajnos, szerves része a közel félmilliónyi magyar katonaáldozattal járó első világháborús részvételünk. Ha már történt, ami történt, és már semmit sem lehet visszacsinálni, akkor legalább méltó emlékművekkel tisztelegjünk a harcmezőkön elesett hősök emléke előtt.
Ezeknek az emlékműveknek eredtem a nyomába 2009 októberében. Kezdetben csak Budapest és környékének bejárására gondoltam, de ahogy fokozódott a hősök iránt érzett tiszteletem, úgy nőtt a vadászlázam, és autómmal a fővárostól egyre távolabbi helyekre jutottam el. Útjaimra minden alkalommal egymagam mentem. Két év elteltével már többnapos, esetenként egy-egy nagyobb területet felölelő túrákra indultam, hiszen napközben olyan messzire jutottam Pesttől, hogy nem érte meg a sötétben fáradtan hazajönni, aztán hajnali indulással visszatérni az este elhagyott terepre. Úgyhogy, idővel úgy döntöttem, vállalom a kényszermegoldással járó kényelmetlenségeket, és éjszakára (éjszakákra) meghúztam magam a mobil motellé avanzsált járgányom ülésében. Nem kívánom senkinek. A hét év alatt mindösszesen ötször vertek fel éjszakai álmomból hivatalos személyek: három alkalommal magyar rendőrök (a Miskolchoz közeli Arnótnál például perceken át fegyvert szegeztek rám, amíg éjnek évadján sikerült tisztázni, hogy két nappal korábban nem én rámoltam ki a környékbeli postát), egyszer pedig puskás vadőrök. Az utolsó ilyen jellegű incidens felvidéki csavargásaim idején ért, amikor is mindjárt három személykocsi fogott közre a szántás és az erdősáv találkozásánál, minden kocsiban négy magyar nemzetiségű mezőőrrel. Szerencsére mindegyik eset megnyugtatóan végződött, s lényegében barátsággal váltam el a hogylétem felől a kései órákon érdeklődő uraktól.
De a kocsiban alvásnak nemcsak hátrányai, előnyei is voltak, hiszen mihelyst lehetővé tették a fényviszonyok, kora reggel indulhattam a legközelebbi településre, aztán napközben faluról falura szökelltem, s csak a közeledő este miatt tettem le a fényképezőgépet. A magam ura voltam. Nyaranta többször előfordult, hogy az egész falu aludt még, de én már hajnali ötkor ott keringtem az esedékes emlékmű körül, keresve a legelőnyösebb perspektívát.
Az évek alatt bejártam az összes magyarországi települést, volt ahol több emlékművet is, volt ahol egyet sem találtam. Párszor előfordult, hogy utóbb jutott tudomásomra, miszerint mégiscsak akad fotózandó objektum a részemről egyszer már eredmény nélkül bejárt településen, csak akkor elkerülte a figyelmemet, netán a zárva talált templom félhomálya rejtette. Ilyen esetben az első adandó alkalommal visszatértem a helyszínre, és pótoltam a hiányosságot.
A magam elé tűzött feladatot - a világháborús emlékművek fotózását - lelkiismereti kérdésnek tekintettem, tehát igyekeztem alapos munkát végezni, de így is maradt jó néhány objektum, aminek a megörökítése ilyen vagy olyan okból elmaradt. Ezek számát, Kárpát-medence szerte, száz-százötven körülire taksálom. Nem ígérhetem, hogy mindet pótolom, hiszen koromnál fogva kezdek kifutni a kalandozások számára felhasználható időből, de ki tudja.
Aztán, 2014-ben, elérkezett az idő, amikor (tudomásom szerint) elfogytak a fotózásra váró hazai emlékművek. Nem estem kétségbe, és kutatási-fényképezési területemet kiterjesztettem a Trianonig létezett Nagy-Magyarország egészére.
2015 nyarán kocsimmal bejártam a Várvidéket (ma Burgenland, Ausztria), aztán meglátogattam a Baranya-háromszög (ma Horvátország) három, magyar többségű falvát (Sepse, Laskó és Kopács), majd a Felvidéknek az első bécsi döntéssel visszacsatolt, többnyire magyarok által lakott széles sávját, végül 2016 júliusában beutaztam Erdély kétharmadát. Ez utóbbi túrám 18 naposra sikerült.
Nos, nagy vonalakban ennyit a fényképgyűjtemény létrejöttének okáról és körülményeiről. A megjelenítésre kerülő fotók mindegyikét saját kezűleg készítettem; a jobb helykihasználás érdekében kénytelen voltam valamelyest kicsinyíteni őket. Többségük megüti a jó vagy kiváló minőséget, egy kisebb részük talán nem annyira, de az időjárási és egyéb körülmények nem mindig kedveztek a hibátlan fotók készítésének.
A hét év alatt (2009-2016) összegyűlt, körülbelül 35.000 darabot számláló fényképmennyiséget alaposan átnéztem, az ABC sorrendjét követő településnevek mellé már a kiválogatott fotók kerültek. Még így, szelektálva is annyi képről van szó, hogy a blogomat kénytelen vagyok folytatásos rendszerben megjeleníteni. Hogy végül hány részből áll össze az egész, az még a jövő zenéje. Mindegyik településnél feltüntettem a Magyar Királyság (Nagy-Magyarország) 1910-es, utolsó népszámlálásának anyanyelvi adatait. Ezzel az volt a célom, hogy a kedves bloglátogató képben legyen a négy évvel később kezdődő, s négy évig tartó háborúban fiaikat veszítő települések korabeli nemzetiségi viszonyait illetően.
Üdvözlettel a szerző: Miski György.
Emlékművek listája 1-125:
ABÁDSZALÓK (2.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, tiszai felső járás, 7.103 lakos: 7.095 magyar, 5 német, 1 szlovák, 1 horvát, 1 szerb; Abádszalók: Tiszaabád és Tiszalók korábbi egyesülése
ABAFALVA (3.), Abovce; Gömör és Kis-Hont vármegye, tornaljai járás, 738 lakos: 737 magyar, 1 szlovák; a település ma Szlovákia része
ABALIGET (4.); Baranya vármegye, hegyháti járás, 727 lakos: 551 német, 176 magyar
ABASÁR (5.); Heves vármegye, gyöngyösi járás, 2.690 lakos: 2.687 magyar, 1 német, 1 román, 1 egyéb
ABÁSFALVA (6.), Aldea; Udvarhely vármegye, homoródi járás, 486 lakos: 486 magyar; a település ma Románia része
ABAÚJALPÁR (7.); Abaúj-Torna vármegye, gönci járás, 265 lakos: 264 magyar, 1 szlovák
ABAÚJDEVECSER (8.), Encs-2; Abaúj-Torna vármegye, szikszói járás, 545 lakos: 545 magyar
ABAÚJKÉR (9.); Abaúj-Torna vármegye, gönci járás, 1.036 lakos: 1.034 magyar, 1 német, 1 egyéb
ABAÚJLAK (10.); Abaúj-Torna vármegye, szikszói járás, 334 lakos: 333 magyar, 1 szlovák
ABAÚJSZÁNTÓ (11.); Abaúj-Torna vármegye, gönci járás, 4.698 lakos: 4.665 magyar, 16 német, 13 szlovák, 4 egyéb
ABAÚJSZINA (12.), Sena; Abaúj-Torna vármegye, kassai járás, 1.528 lakos: 1.400 magyar, 104 szlovák, 8 német, 2 román, 14 egyéb; a település ma Szlovákia része
ABAÚJSZOLNOK (13.); Abaúj-Torna vármegye, szikszói járás, 398 lakos: 387 magyar, 10 szlovák, 1 rutén
ABAÚJVÁR (14.); Abaúj-Torna vármegye, füzéri járás, 763 lakos: 753 magyar, 7 szlovák, 3 német
ABDA (15.); Győr vármegye, tószigetcsilizközi járás, 1.381 lakos: 1.376 magyar, 5 német
ABOD (16.); Borsod vármegye, edelényi járás, 1.039 lakos: 898 magyar, 131 szlovák, 1 rutén, 9 egyéb
ABONY (17.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, abonyi járás, 14.729 lakos: 14.686 magyar, 19 német, 14 szlovák, 1 horvát, 1 szerb, 8 egyéb
ÁBRAHÁM (18.), Abrahám; Pozsony vármegye, nagyszombati járás, 1.292 lakos: 1.190 szlovák, 69 magyar, 29 német, 4 egyéb; a település ma Szlovákia része
ÁBRAHÁMHEGY (19.); Zala vármegye, tapolcai járás, 1910-ből nincs megbízható népszámlálási adat, valószínűleg Rendeshez tartozó külterület
ÁCS (20.); Komárom vármegye, gesztesi járás, 5.543 lakos: 5.422 magyar, 46 német, 37 román, 13 szlovák, 25 egyéb
ACSÁD (21.); Vas vármegye, szombathelyi járás, 860 lakos: 854 magyar, 5 német, 1 egyéb
ACSALAG (22.); Sopron vármegye, csornai járás, 759 lakos: 759 magyar
ÁCSTESZÉR (23.); Veszprém vármegye, zirci járás, 1.073 lakos: 624 német, 447 magyar, 2 egyéb
ÁDÁND (24.); Somogy vármegye, tabi járás, 1.562 lakos: 1.543 magyar, 14 német, 3 horvát, 2 szlovák
ADÁSZTEVEL (25.); Veszprém vármegye, pápai járás, 1.435 lakos: 1.433 magyar, 2 német
ADONY (26.); Fejér vármegye, adonyi járás, 4.342 lakos: 4.294 magyar, 23 német, 4 szerb, 1 szlovák, 1 román, 19 egyéb
ADORJÁNHÁZA (27.); Veszprém vármegye, devecseri járás, 804 lakos: 804 magyar
ADORJÁS (28.); Baranya vármegye, siklósi járás, 306 lakos: 303 magyar, 3 német
ÁGASEGYHÁZA (29.); 1910-ben Kecskemét törvényhatósági jogú város telepei közül: ÁGASEGYHÁZA - 1.301 lakos: 1.281 magyar, 15 német, 5 szlovák
ÁGFALVA (30.); Sopron vármegye, soproni járás, 1.922 lakos: 1.830 német, 85 magyar, 2 szlovák, 2 horvát, 3 egyéb
AGGTELEK (31.); Gömör és Kis-Hont vármegye, tornaljai járás, 555 lakos: 555 magyar
AGOSTYÁN (32.), Tata-5; Komárom vármegye, tatai járás, 580 lakos: 546 német, 34 magyar
AJAK (33.); Szabolcs vármegye, kisvárdai járás, 2.239 lakos: 2.192 magyar, 15 német, 6 szlovák, 1 rutén, 25 egyéb
AJKA-1 (34.); Veszprém vármegye, devecseri járás, 2.862 lakos: 2.179 magyar, 597 német, 31 szlovák, 2 szerb, 1 horvát, 52 egyéb - főleg cigányok és cseh-morvák
AJKARENDEK (35.), Ajka-2; Veszprém vármegye, devecseri járás, 945 lakos: 874 német, 71 magyar
AKA (36.); Veszprém vármegye, zirci járás, 843 lakos: 545 német, 296 magyar, 2 egyéb
AKALI (37.), Balatonakali; Zala vármegye, balatonfüredi járás, 352 lakos: 352 magyar
AKASZTÓ (38.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, kiskőrösi járás, 4.480 lakos: 4.411 magyar, 25 szlovák, 20 német, 1 horvát, 23 egyéb
AKASZTÓ (2)
ALACSKA (39.); Borsod vármegye, sajószentpéteri járás, 776 lakos: 774 magyar, 1 német, 1 szlovák
ALAP (40.); Fejér vármegye, sárbogárdi járás, 2.802 lakos: 2.799 magyar, 3 német
ALATTYÁN (41.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászsági felső járás, 2.423 lakos: 2.423 magyar
ALBERTFALVA (42.), Budapest-Albertfalva; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, biai járás, 1.120 lakos: 1.048 magyar, 53 német, 11 szlovák, 5 román, 3 egyéb; 1950-ben, Nagy-Budapest kialakulásakor a főváros XI. kerülete lett
ALBERTI (43.), Albertirsa-1; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, monori járás, 5.573 lakos: 5.503 magyar, 56 szlovák, 11 német, 1 román, 1 szerb, 1 egyéb; Albertirsa: Alberti és Irsa egyesülése
ALCSÚT (44.), Alcsútdoboz-1; Fejér vármegye, váli járás, 1.810 lakos: 1.789 magyar, 19 német, 1 román, 1 szerb; Alcsútdoboz: Alcsút és Vértesdoboz egyesülése
ALDEBRŐ (45.); Heves vármegye, egri járás, 1.496 lakos: 1.495 magyar, 1 román
ALGYŐ-1 (46.); Csongrád vármegye, tiszáninneni járás, 3.037 lakos: 3.017 magyar, 5 német, 15 egyéb
ALGYŐ-2 (47.); temető
ALHÓ (48.), Markt Allhau; Vas vármegye, felsőőri járás, 1.661 lakos: 1.528 német, 32 magyar, 1 horvát, 100 egyéb - főleg cigányok; a település ma Ausztria része
ALIBÁNFA (49.); Zala vármegye, zalaegerszegi járás, 384 lakos: 383 magyar, 1 német
ALMAMELLÉK (50.); Somogy vármegye, szigetvári járás, 1.429 lakos: 699 német, 663 magyar, 1 szlovák, 1 horvát, 65 egyéb - főleg cigányok
ALMÁSKAMARÁS (51.); Arad vármegye, eleki járás, 2.116 lakos: 1.944 német, 137 magyar, 35 román
ALMÁSKERESZTÚR (52.); Somogy vármegye, szigetvári járás, 551 lakos: 290 magyar, 261 német
ÁLMOSD (53.); Bihar vármegye, székelyhídi járás, 2.136 lakos: 2.118 magyar, 16 román, 2 szlovák
ALSÓÁBRÁNY (54.), Bükkábrány; Borsod vármegye, mezőkövesdi járás, 500 lakos: 496 magyar, 4 szlovák; Bükkábrány: Alsóábrány és Felsőábrány egyesülése
ALSÓBAGOD (55.), Bagodvitenyéd-1; Zala vármegye, zalaegerszegi járás, 412 lakos: 412 magyar; Bagodvitenyéd: Alsóbagod és Vitenyédszentpál egyesülése
ALSÓBERECKI (56.); Zemplén vármegye, sátoraljaújhelyi járás, 682 lakos: 680 magyar, 2 szlovák
ALSÓBODOK (57.), Dolné Obdokovce; Nyitra vármegye, nyitrai járás, 747 lakos: 713 magyar, 31 szlovák, 3 német; a település ma Szlovákia része
ALSÓBOLDOGFALVA (58.), Bodogaia; Udvarhely vármegye, székelykeresztúri járás, 710 lakos: 708 magyar, 1 román, 1 egyéb; a település ma Románia része
ALSÓCÉCE (59.), Hernádcéce; Abaúj-Torna vármegye, gönci járás, 279 lakos: 279 magyar; Hernádcéce: Alsócéce és Felsőcéce egyesülése
ALSÓCSERNÁTON (60.), Cernatu de Jos; Háromszék vármegye, kézdi járás, 1.949 lakos: 1.919 magyar, 9 román, 1 német, 20 egyéb; a település ma Románia része
ALSÓDABAS (61.), Dabas-4; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, alsódabasi járás, 2.365 lakos: 2.317 magyar, 25 német, 8 szlovák, 3 román, 12 egyéb
ALSÓDÖRGICSE (62.), Dörgicse-1; Zala vármegye, balatonfüredi járás, 338 lakos: 338 magyar; Dörgicse: Alsódörgicse és Felsődörgicse egyesülése
ALSÓGAGY (63.); Abaúj-Torna vármegye, csereháti járás, 353 lakos: 351 magyar, 2 szlovák
ALSÓGALLA (64.), Tatabánya-4; Komárom vármegye, tatai járás, 1.622 lakos: 896 magyar, 569 német, 98 szlovák, 19 román, 40 egyéb - főleg lengyelek; a négy bányatelepülés: Alsógalla, Felsőgalla, Bánhida és Tatabánya 1947-ben egyesült
ALSÓGÖRZSÖNY (65.), Nemesgörzsöny-1; Veszprém vármegye, pápai járás, 382 lakos: 382 magyar; Nemesgörzsöny: Alsógörzsöny és Felsőgörzsöny egyesülése
ALSÓHANGONY (66.), Hangony-1; Gömör és Kis-Hont vármegye, rimaszécsi járás, 819 lakos: 819 magyar; Hangony: Alsóhangony és Felsőhangony egyesülése
ALSÓISZKÁZ (67.), Iszkáz-1; Veszprém vármegye, devecseri járás, 232 lakos: 231 magyar, 1 szlovák; Iszkáz: Alsóiszkáz, Felsőiszkáz és Középiszkáz egyesülése
ALSOK és CSURGÓSARKAD (68.) közös emlékműve, Csurgó-2; Alsok: Somogy vármegye, csurgói járás, 793 lakos: 786 magyar, 7 horvát; Csurgósarkad: 395 lakos: 392 magyar, 3 horvát; ma mindkét település Csurgó része
ALSÓKÁLOSA (69.), Nizná Kalosa; Gömör és Kis-Hont vármegye, tornaljai járás, 471 lakos: 461 magyar, 10 szlovák; a település ma Szlovákia része
ALSÓKÁZSMÁRK (70.), Kázsmárk-1; Abaúj-Torna vármegye, szikszói járás, 269 lakos: 269 magyar; Kázsmárk: Alsókázsmárk és Felsőkázsmárk egyesülése
ALSÓKÉKED (71.), Kéked-1; Abaúj-Torna vármegye, füzéri járás, 359 lakos: 337 magyar, 19 szlovák, 2 horvát, 1 egyéb; Kéked: Alsókéked és Felsőkéked egyesülése
ALSÓKÖHÉR (72.), Chiheru de Jos; Maros-Torda vármegye, régeni alsó járás, 802 lakos: 761 román, 23 magyar, 18 egyéb; a település ma Románia része
ALSÓLÁSZLÓ (73.), Unterloisdorf; Sopron vármegye, felsőpulyai járás, 442 lakos: 408 német, 25 magyar, 9 horvát; a település ma Ausztria része
ALSÓLÖVŐ (74.), Unterschützen; Vas vármegye, felsőőri járás, 697 lakos: 578 német, 77 cigány, 36 magyar, 6 horvát; a település ma Ausztria része
ALSÓMEDVES (75.), Grossmürbisch; Vas vármegye, németújvári járás, 628 Lakos: 332 horvát, 292 német, 3 magyar, 1 egyéb; a település ma Ausztria része
ALSÓMÉRA (76.), Méra-1; Abaúj-Torna vármegye, szikszói járás, 421 lakos: 420 magyar, 1 német; Méra: Alsóméra és Felsőméra egyesülése
ALSÓMOCSOLÁD (77); Baranya vármegye, hegyháti járás, 812 lakos: 528 magyar, 275 német, 9 szlovák
ALSÓNÁNA (78.); Tolna vármegye, központi járás, 1.522 lakos: 1.357 német, 151 szerb, 15 magyar
ALSÓNÉMEDI (79.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, alsódabasi járás, 4.516 lakos: 4.504 magyar, 5 német, 3 szlovák, 1 szerb, 3 egyéb
ALSÓNEMESAPÁTI (80.); Zala vármegye, zalaegerszegi járás; 1927-ben vált ki Nemesapátiból
ALSÓNYÉK (81.); Tolna vármegye, központi járás, 1.543 lakos: 1.457 magyar, 63 német, 6 szerb, 5 horvát, 3 szlovák, 9 egyéb
ALSÓOSZKÓ (82.), Oszkó-1; Vas vármegye, vasvári járás, 484 lakos: 470 magyar, 14 egyéb; Oszkó: Alsóoszkó és Felsőoszkó egyesülése
ALSÓŐR (83.), Unterwart; Vas vármegye, felsőőri járás, 1.464 lakos: 1.393 magyar, 63 német, 8 horvát; a település ma Ausztria része
ALSÓÖRS (84.), Zala vármegye, balatonfüredi járás, 583 lakos: 582 magyar, 1 román
ALSÓPÁHOK (85.); Zala vármegye, keszthelyi járás, 1.180 lakos: 1.178 magyar, 2 egyéb
ALSÓPETÉNY (86.); Nógrád vármegye, nógrádi járás, 873 lakos: 762 magyar, 109 szlovák, 2 német
ALSÓPÉTERFA (87.), Unterpetersdorf; Sopron vármegye, soproni járás, 539 lakos: 515 német, 21 magyar, 2 horvát, 1 szlovák; a település ma Ausztria része
ALSÓREGMEC (88.); Zemplén vármegye, sátoraljaújhelyi járás, 481 lakos: 245 magyar, 235 szlovák, 1 német
ALSÓRÉPA (89.), Ripa de Jos; Maros-Torda vármegye, régeni felső járás, 944 lakos: 877 román, 53 cigány, 11 német, 3 magyar
ALSÓSÁG (90.), Celldömölk-3; Vas vármegye, celldömölki járás, 2.608 lakos: 2.600 magyar, 3 német, 3 szlovák, 2 egyéb
ALSÓSEGESD (91.), Segesd-2; Somogy vármegye, nagyatádi járás, 1.007 lakos: 1.005 magyar, 1 német, 1 szlovák; Segesd: Alsósegesd és Felsősegesd egyesülése
ALSÓSÓFALVA (92.), Ocna de Jos; Udvarhely vármegye, parajdi járás, 1.981 lakos: 1.981 magyar; a település ma Románia része
ALSÓSZELI (93.), Dolné Saliby; Pozsony vármegye, galántai járás, 2.148 lakos: 2.128 magyar, 12 szlovák, 8 német; a település ma Szlovákia része
ALSÓSZEMENYE (94.), Muraszemenye-1; Zala vármegye, letenyei járás, 373 lakos: 370 magyar, 1 horvát, 2 egyéb; Muraszemenye: Alsószemenye és Csernec egyesülése
ALSÓSZENTMÁRTON (95.); Baranya vármegye, siklósi járás, 1.015 lakos: 102 német, 54 magyar, 5 horvát, 854 egyéb - sokácok és cigányok
ALSÓSZÖLNÖK (96.); Vas vármegye, szentgotthárdi járás, 687 lakos: 378 német, 17 magyar, 2 horvát, 290 egyéb - főleg vendek
ALSÓSZŐLŐS (97.), Dolny Vinodol; Nyitra vármegye, érsekújvári járás, 759 lakos: 555 szlovák, 166 magyar, 30 német, 8 egyéb; a település ma Szlovákia része
ALSÓSZTAMORA (98.), Stamora Germana; Temes vármegye, verseci járás, 1.447 lakos: 1.289 német, 117 magyar, 32 román, 5 szerb, 4 egyéb; a település ma Románia része
ALSÓSZUHA (99.); Gömör és Kis-Hont vármegye, putnoki járás, 663 lakos: 663 magyar
ALSÓTOLD (100.); Nógrád vármegye, sziráki járás, 300 lakos: 300 magyar
ALSÓTŐK (101.), Tiocu de Jos; Szolnok-Doboka vármegye, szamosújvári járás, 568 lakos: 353 román, 204 magyar, 11 német; a település ma Románia része
ALSÓÚJLAK (102.); Vas vármegye, vasvári járás, 974 lakos: 974 magyar
ALSÓVADÁSZ (103.); Abaúj-Torna vármegye, szikszói járás, 1.715 lakos: 1.714 magyar, 1 német
ALSÓVÁMOS (104.), Vámosszabadi-1; Győr vármegye, tószigetcsilizközi járás, 620 lakos: 620 magyar; Vámosszabadi: Alsóvámos és Győrszabadi egyesülése
ALSÓZSID és FELSŐZSID (105.) közös emlékműve, Várvölgy; Alsózsid és Felsőzsid 1910-ben önálló települések, nevük, későbbi egyesülésük alkalmával Várvölgyre változott; ALSÓZSID: Zala vármegye, keszthelyi járás, 850 lakos: 842 magyar, 8 egyéb; FELSŐZSID: Zala vármegye, keszthelyi járás, 1.148 lakos: 1.148 magyar
ALSÓZSOLCA (106.); Borsod vármegye, miskolci járás, 1.932 lakos: 1.931 magyar, 1 német
AMBRÓZFALVA (107.); Csanád vármegye, központi járás, 1.042 lakos: 991 szlovák, 45 magyar, 3 román, 2 német, 1 egyéb
ANDOCS (108.); Somogy vármegye, igali járás, 1.714 lakos: 1.689 magyar, 7 német, 18 egyéb
ANDORNAK (109.), Andornaktálya-1; Borsod vármegye, mezőkövesdi járás, 672 lakos: 672 magyar; Andornaktálya: Andornak és Kistálya egyesülése
ANGYALOS (110.), Anghelus; Háromszék vármegye, sepsi járás, 550 lakos: 546 magyar, 2 román, 2 egyéb; a település ma Románia része
APÁCATORNA (111.); Veszprém vármegye, devecseri járás, 468 lakos: 443 magyar, 1 német, 24 egyéb)
APAGY (112.); Szabolcs vármegye, nyírbaktai járás, 1.815 lakos: 1.809 magyar, 5 rutén, 1 egyéb
APAR (113.), Aparhant-1; Tolna vármegye, völgységi járás, 771 lakos: 739 német, 32 magyar; Aparhant: Apar és Hant egyesülése
APÁTFALVA (114.); Csanád vármegye, központi járás, 5.642 lakos: 5.602 magyar, 19 román, 12 német, 6 szerb, 3 szlovák
APÁTISTVÁNFALVA, ORFALU, PERMISE és ÚJBALÁZSFALVA (115.) közös emlékműve; APÁTISTVÁNFALVA: Vas vármegye, szentgotthárdi járás, 499 lakos: 440 vend, 51 magyar, 8 német; ORFALU: 288 lakos: 281 vend, 4 német, 3 magyar; PERMISE: 186 lakos: 186 vend; ÚJBALÁZSFALVA (vagy Újbalázsfalu): 254 lakos: 246 vend, 8 magyar
APÁTÚJFALU (116.), Opatovská Nová Ves; Hont vármegye, ipolynyéki járás, 557 lakos: 496 magyar, 41 cigány, 18 szlovák, 2 német; a település ma Szlovákia része
APÁTVARASD (117.); Baranya vármegye, pécsváradi járás, 398 lakos: 376 német, 19 magyar, 2 horvát, 1 szerb
APC (118.); Heves vármegye, hatvani járás, 2.287 lakos: 2.273 magyar, 6 német, 6 szlovák, 1 szerb, 1 egyéb
ÁPORKA (119.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, ráckevei járás, 975 lakos: 965 magyar, 4 német, 1 szlovák, 5 egyéb
APOSTAG (120.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, dunavecsei járás, 2.585 lakos: 2.525 magyar, 31 német, 20 szlovák, 9 egyéb
ARANYOSRÁKOS (121.), Valenii de Aries; Torda-Aranyos vármegye, torockói járás, 815 lakos: 732 magyar, 83 román; a település ma Románia része
ÁRAPATAK (122.), Araci; Háromszék vármegye, miklósvári járás, 1.523 lakos: 824 román, 695 magyar, 4 német; a település ma Románia része
ARKA (123.); Abaúj-Torna vármegye, gönci járás, 293 lakos: 293 magyar
ARLÓ (124.); Borsod vármegye, ózdi járás, 1.954 lakos: 1.942 magyar, 7 német, 1 szlovák, 4 egyéb
ARLÓ (1)
ARNÓT (125.); Borsod vármegye, miskolci járás, 989 lakos: 984 magyar, 1 szlovák, 4 egyéb
A blog első részében szereplő települések névsora:
Aba, Abádszalók, Abafalva, Abaliget, Abasár, Abásfalva, Abaújalpár, Abaújdevecser, Abaújkér, Abaújlak, Abaújszántó, Abaújszina, Abaújszolnok, Abaújvár, Abda, Abod, Abony, Ábrahám, Ábrahámhegy, Ács, Acsád, Acsalag, Ácsteszér, Ádánd, Adásztevel, Adony, Adorjánháza, Adorjás, Ágasegyháza, Ágfalva, Aggtelek, Agostyán, Ajak, Ajka, Ajkarendek, Aka, Akali, Akasztó, Alacska, Alap, Alattyán, Albertfalva, Alberti, Alcsút, Aldebrő, Algyő, Alhó, Alibánfa, Almamellék, Almáskamarás, Almáskeresztúr, Álmosd, Alsóábrány, Alsóbagod, Alsóberecki, Alsóbodok, Alsóboldogfalva, Alsócéce, Alsócsernáton, Alsódabas, Alsódörgicse, Alsógagy, Alsógalla, Alsógörzsöny, Alsóhangony, Alsóiszkáz, Alsok és Csurgósarkad, Alsókálosa, Alsókázsmárk, Alsókéked, Alsóköhér, Alsólászló, Alsólövő, Alsómedves, Alsóméra, Alsómocsolád, Alsónána, Alsónémedi, Alsónemesapáti, Alsónyék, Alsóoszkó, Alsóőr, Alsóörs, Alsópáhok, Alsópetény, Alsópéterfa, Alsóregmec, Alsórépa, Alsóság, Alsósegesd, Alsósófalva, Alsószeli, Alsószemenye, Alsószentmárton, Alsószölnök, Alsószőlős, Alsósztamora, Alsószuha, Alsótold, Alsótők, Alsóújlak, Alsóvadász, Alsóvámos, Alsózsid és Felsőzsid, Alsózsolca, Ambrózfalva, Andocs, Andornak, Angyalos, Apácatorna, Apagy, Apar, Apátfalva, Apátistvánfalva, Orfalu, Permise és Újbalázsfalva, Apátújfalu, Apátvarasd, Apc, Áporka, Apostag, Aranyosrákos, Árapatak, Arka, Arló, Arnót
A blog első részében 125 emlékmű 295 fotója látható.
Blogom a következő bejegyzéssel folytatódik!
