Emlékművek listája 1751-1875:
KOMLÓDTÓTFALU (1751.); Szatmár vármegye, csengeri járás, 651 lakos: 632 magyar, 19 egyéb
KOMLÓSD (1752.); Somogy vármegye, barcsi járás, 438 lakos: 435 magyar, 2 horvát, 1 egyéb
KOMLÓSKA (1753.); Zemplén vármegye, tokaji járás, 697 lakos: 686 magyar, 8 rutén, 2 szlovák, 1 német
KOMPOLT (1754.); Heves vármegye, egri járás, 1.633 lakos: 1.633 magyar
KONDORFA (1755.); Vas vármegye, szentgotthárdi járás, 1.284 lakos: 1.284 magyar
KONDOROS (1756.); Békés vármegye, szarvasi járás, 5.225 lakos: 3.023 magyar, 2.188 szlovák, 11 német, 1 román, 1 szerb, 1 egyéb
KÓNY (1757.); Győr vármegye, tószigetcsilizközi járás, 1.857 lakos: 1.856 magyar, 1 német
KONYÁR (1758.); Bihar vármegye, derecskei járás, 2.752 lakos: 2.749 magyar, 2 horvát, 1 német
KOPÁCS (1759.), Kopacevo; Baranya vármegye, baranyavári járás, 1.187 lakos: 1.121 magyar, 59 német, 2 szerb, 5 egyéb; a település ma Horvátország része
KÓPHÁZA (1760.); Sopron vármegye, soproni járás, 1.855 lakos: 1.773 horvát, 44 magyar, 38 német
KOPPÁNYSZÁNTÓ (1761.); Tolna vármegye, tamási járás, 1.697 lakos: 1.688 magyar, 5 német, 2 szlovák, 2 egyéb
KORLÁT (1762.); Abaúj-Torna vármegye, gönci járás, 608 lakos: 604 magyar, 4 német
KÓRÓDSZENTMÁRTON (1763.), Coroisinmartin; Kis-Küküllő vármegye, erzsébetvárosi járás, 820 lakos: 443 magyar, 288 román, 84 cigány, 5 német; a település ma Románia része
KORONCÓ (1764.); Győr vármegye, sokoróaljai járás, 1.587 lakos: 1.584 magyar, 3 német
KOROND (1765.), Corund; Udvarhely vármegye, parajdi járás, 3.752 lakos: 3.750 magyar, 1 német, 1 román; a település ma Románia része
KÓRÓS (1766.); Baranya vármegye, siklósi járás, 677 lakos: 642 magyar, 9 német, 1 szlovák, 1 horvát, 24 egyéb
KOSD (1767.); Nógrád vármegye, nógrádi járás, 2.018 lakos: 2.015 magyar, 2 német, 1 szlovák
KÓSPALLAG (1768.); Hont vármegye, szobi járás, 643 lakos: 373 magyar, 264 szlovák, 6 német
KÓTAJ (1769.); Szabolcs vármegye, nyírbogdányi járás, 4.088 lakos: 3.964 magyar, 121 szlovák, 2 német, 1 rutén
KOVÁCSHIDA (1770.); Baranya vármegye, siklósi járás, 385 lakos: 384 magyar, 1 német
KOVÁCSSZÉNÁJA (1771.); Baranya vármegye, hegyháti járás, 271 lakos: 239 magyar, 32 német
KOVÁCSVÁGÁS (1772.); Abaúj-Torna vármegye, füzéri járás, 787 lakos: 785 magyar, 1 szlovák, 1 román
KÓVÁR (1773.), Koláre, Cseri Vince emlékkeresztje; Hont vármegye, ipolynyéki járás, 539 lakos: 525 magyar, 4 szlovák, 1 román, 9 egyéb; a település ma Szlovákia része
KOZMÁS (1774.), Cozmeni; Csík vármegye, kászonalcsíki járás, 1.391 lakos: 1.391 magyar; a település ma Románia része
KÖBÖLKÚT (1775.), Gbelce; Esztergom vármegye, párkányi járás, 2.021 lakos: 2.018 magyar, 2 német, 1 szlovák; a település ma Szlovákia része
KÖCSK (1776.); Köcsk: Kisköcsk és Nagyköcsk egyesülése; KISKÖCSK - Vas vármegye, celldömölki járás, 370 lakos: 368 magyar, 1 német, 1 egyéb; NAGYKÖCSK - 291 lakos: 291 magyar
KŐHIDGYARMAT (1777.), Kamenny Most; Esztergom vármegye, párkányi járás, 1.410 lakos: 1.410 magyar; a település ma Szlovákia része
KÖKÉNY (1778.); Baranya vármegye, pécsi járás, 735 lakos: 622 horvát, 109 magyar, 4 német
KÖKÖS-1 (1779.), Chichis; Háromszék vármegye, sepsi járás, 1.207 lakos: 1.038 magyar, 169 román; a település ma Románia része
KÖKÖS-2 (1780.), református templom
KŐKÚT (1781.); az 1910-ben Hencséhez tartozó telepek közül: KŐKÚTTAPAZD - Somogy vármegye, kaposvári járás, 348 lakos: 345 magyar, 2 német, 1 horvát
KÖLCSE (1782.); Szatmár vármegye, fehérgyarmati járás, 1.173 lakos: 1.162 magyar, 11 német
KÖLESD (1783.); Tolna vármegye, simontornyai járás, 2.077 lakos: 2.030 magyar, 46 német, 1 szerb
KÖLKED (1784.); Baranya vármegye, mohácsi járás, 938 lakos: 936 magyar, 2 német
KÖMLŐ (1785.); Heves vármegye, hevesi járás, 3.028 lakos: 3.028 magyar
KÖMLŐD (1786.); Komárom vármegye, gesztesi járás, 693 lakos: 690 magyar, 1 német, 2 egyéb
KÖMÖRŐ (1787.); Szatmár vármegye, fehérgyarmati járás, 794 lakos: 794 magyar
KÖPCSÉNY (1788.), Kittsee; Moson vármegye, rajkai járás, 3.123 lakos: 1.180 német, 1.054 horvát, 756 magyar, 97 szlovák, 36 egyéb - főleg cseh-morvák; a település ma Ausztria része
KÖPEC (1789.), Capeni; Háromszék vármegye, miklósvári járás, 1.299 lakos: 1.286 magyar, 7 román, 3 német, 3 szlovák; a település ma Románia része
KŐRISPATAK (1790.), Criseni; Udvarhely vármegye, székelykeresztúri járás, 1.313 lakos: 1.311 magyar, 2 román; a település ma Románia része
KÖRMEND-1 (1791.); Vas vármegye, körmendi járás, 7.153 lakos: 6.872 magyar, 195 német, 27 horvát, 8 szlovák, 51 egyéb - főleg vendek és cseh-morvák
KÖRNYE-1 (1792.); Komárom vármegye, tatai járás, 2.000 lakos: 1.637 magyar, 361 német, 2 horvát
KÖRNYE-2 (1793.), Eichhart Jakab emlékkeresztje
KÖRÖM (1794.); Zemplén vármegye, szerencsi járás, 803 lakos: 800 magyar, 3 szlovák
KŐRÖSHEGY (1795.); Somogy vármegye, tabi járás, 1.525 lakos: 1.510 magyar, 12 német, 2 szlovák, 1 szerb
KÖRÖSLADÁNY (1796.); Békés vármegye, szeghalmi járás, 7.585 lakos: 7.525 magyar, 41 szlovák, 13 német, 5 román, 1 egyéb
KÖRÖSNAGYHARSÁNY (1797.); Bihar vármegye, cséffai járás, 1.411 lakos: 1.336 magyar, 73 román, 1 német, 1 szlovák
KÖRÖSTARCSA (1798.); Békés vármegye, békési járás, 5.650 lakos: 5.496 magyar, 83 német, 68 szlovák, 2 román, 1 egyéb
KŐRÖSTETÉTLEN (1799.); az 1910-ben Nagykőrös rendezett tanácsú városhoz tartozó telepek közül (külterület 6. járás): TETÉTLEN PUSZTA - 784 lakos: 784 magyar; Kőröstetétlen 1950-ben vált ki Nagykőrösből, és lett önálló település
KÖRÖSSZAKÁL (1800.); Bihar vármegye, biharkeresztesi járás, 886 lakos: 563 román, 320 magyar, 3 német
KÖRÖSSZEGAPÁTI (1801.); Bihar vármegye, biharkeresztesi járás, 2.144 lakos: 1.364 magyar, 777 román, 3 német
KÖRTVÉLYES (1802.), Hrusov; Abaúj-Torna vármegye, tornai járás, 403 lakos: 403 magyar; a település ma Szlovákia része
KÖRTVÉLYFÁJA (1803.), Peris; Maros-Torda vármegye, régeni alsó járás, 1.211 lakos: 1.201 magyar, 9 román, 1 egyéb; a település ma Románia része
KŐSZÁRHEGY (1804.); az 1910-ben Szabadbattyánhoz tartozó telepek közül: SZÁRHEGY - Fejér vármegye, székesfehérvári járás, 457 lakos: 457 magyar; Kőszárhegy 1931-ben lett önálló település
KŐSZEG-1 (1805.), evangélikus templom; Vas vármegye, rendezett tanácsú város, 8.423 lakos: 5.134 magyar, 3.066 német, 137 horvát, 8 szlovák, 2 szerb, 1 román, 75 egyéb
KŐSZEG-2 (1806.), Hősök kapuja
KŐSZEGDOROSZLÓ (1807.); Vas vármegye, kőszegi járás, 415 lakos: 410 magyar, 5 német
KŐSZEGPATY (1808.); Vas vármegye, kőszegi járás, 481 lakos: 469 magyar, 8 német, 3 horvát, 1 egyéb
KŐSZEGSZERDAHELY (1809.); Vas vármegye, kőszegi járás, 443 lakos: 433 magyar, 9 német, 1 egyéb
KÖTCSE (1810.); Somogy vármegye, tabi járás, 1.813 lakos: 1.809 magyar, 4 német
KÖTEGYÁN (1811.); Bihar vármegye, nagyszalontai járás, 2.951 lakos: 2.772 magyar, 157 román, 9 szlovák, 2 német, 11 egyéb
KŐTELEK (1812.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászsági alsó járás, 2.989 lakos: 2.987 magyar, 2 német
KŐVÁGÓÖRS (1813.); Zala vármegye, tapolcai járás, 2.146 lakos: 2.141 magyar, 4 német, 1 egyéb
KŐVÁGÓSZŐLŐS (1814.); Baranya vármegye, pécsi járás, 769 lakos: 746 magyar, 5 német, 2 román, 16 egyéb
KŐVÁGÓTŐTTŐS (1815.); Baranya vármegye, pécsi járás, 499 lakos: 450 magyar, 25 német, 24 egyéb
KÖVECSES (1816.), Strkovec, református templom; Gömör és Kis-Hont vármegye, tornaljai járás, 311 lakos: 310 magyar, 1 német; a település ma Szlovákia része
KÖVESKÁL (1817.); Zala vármegye, tapolcai járás, 1.086 lakos: 1.085 magyar, 1 egyéb
KÖZÉPAJTA (1818.), Aita Medie; Háromszék vármegye, miklósvári járás, 1.473 lakos: 1.471 magyar, 1 román, 1 egyéb; a település ma Románia része
KÖZÉPPULYA (1819.), Mitterpullendorf; Sopron vármegye, felsőpulyai járás, 459 lakos: 441 magyar, 13 német, 5 horvát; a település ma Ausztria része
KRASZNOKVAJDA (1820.); Abaúj-Torna vármegye, tornai járás, 602 lakos: 600 magyar, 2 egyéb
KRISTYOR (1821.), Criscior; Hunyad vármegye, brádi járás, 2.247 lakos: 1.523 román, 631 magyar, 75 német, 3 szlovák, 15 egyéb; a település ma Románia része
KRIZBA (1822.), Crizbav, evangélikus templom; Brassó vármegye, alvidéki járás, 1.897 lakos: 1.211 magyar, 680 román, 6 német; a település ma Románia része
KULCSOD (1823.), Kl'úcovec; Győr vármegye, tószigetcsilizközi járás, 411 lakos: 410 magyar, 1 szlovák; a település ma Szlovákia része
KUNÁGOTA (1824.); Csanád vármegye, mezőkovácsházi járás, 5.770 lakos: 5.669 magyar, 39 román, 29 német, 17 szerb, 16 szlovák
KUNCSORBA (1825.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, tiszai közép járás, 1.241 lakos: 1.231 magyar, 7 német, 3 szlovák
KUNHEGYES (1826.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, tiszai felső járás, 9.832 lakos: 9.821 magyar, 5 szlovák, 3 német, 1 román, 2 egyéb
KUNMADARAS (1827.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, tiszai felső járás, 7.584 lakos: 7.576 magyar, 6 német, 1 horvát, 1 egyéb
KUNSZÁLLÁS (1828.); az 1910-ben Kiskunmajsához tartozó telepek közül: MAJSAJAKABSZÁLLÁS - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, kiskunfélegyházi járás, 1.391 lakos: 1.389 magyar, 2 német; a falu Majsajakabszállás néven 1945-ben lett önálló, mai nevét 1948-ban kapta
KUNSZENTMÁRTON (1829.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, tiszai alsó járás, 10.410 lakos: 10.387 magyar, 10 szlovák, 9 német, 4 egyéb
KUNSZENTMIKLÓS (1830.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, kunszentmiklósi járás, 8.321 lakos: 8.288 magyar, 23 német, 7 szerb, 1 szlovák, 1 román, 1 egyéb
KUNSZIGET (1831.); Győr vármegye, tószigetcsilizközi járás, 1.025 lakos: 1.025 magyar
KUNTAPOLCA (1832.), Kunova Teplica; Gömör és Kis-Hont vármegye, rozsnyói járás, 831 lakos: 676 magyar, 138 szlovák, 16 német, 1 egyéb; a település ma Szlovákia része
KUP (1833.); Veszprém vármegye, pápai járás, 943 lakos: 942 magyar, 1 német
KUPA (1834.); Abaúj-Torna vármegye, szikszói járás, 485 lakos: 485 magyar
KÚPFALVA (1835.), Kogl im Burgenland; Vas vármegye, kőszegi járás, 196 lakos: 195 német, 1 magyar; a település ma Ausztria része
KURD (1836.); Tolna vármegye, dombóvári járás, 1.735 lakos: 1.140 német, 593 magyar, 2 egyéb
KURITYÁN (1837.); Borsod vármegye, edelényi járás, 436 lakos: 435 magyar, 1 szlovák
KURTAKESZI (1838.), Krátke Kesy; Komárom vármegye, udvardi járás, 1.058 lakos: 1.055 magyar, 2 szlovák, 1 német; a település ma Szlovákia része
KUSTÁNSZEG (1839.); Zala vármegye, novai járás, 852 lakos: 848 magyar, 2 horvát, 1 német, 1 egyéb
KUSTÁNY (1840.), Kehidakustány-3; Zala vármegye, zalaszentgróti járás, 530 lakos: 530 magyar; Kehidakustány: Kustány és Kehida egyesülése
KUTAS (1841.); Somogy vármegye, nagyatádi járás, 1.462 lakos: 1.427 magyar, 8 német, 2 horvát, 25 egyéb
KÚTFEJ (1842.), Lovászi-2; Zala vármegye, letenyei járás, 450 lakos: 446 magyar, 1 szlovák, 3 egyéb; a település ma Lovászi része
KÜKÜLLŐKEMÉNYFALVA (1843.), Tirnovita; Udvarhely vármegye, udvarhelyi járás, 591 lakos: 591 magyar; a település ma Románia része
KÜLLŐ (1844.), Girm; Sopron vármegye, soproni járás, 558 lakos: 532 német, 7 magyar, 2 horvát, 17 egyéb; a település ma Ausztria része
KÜLSŐSÁRD (1845.); Zala vármegye, alsólendvai járás, 168 lakos: 168 magyar
KÜLSŐVAT (1846.); Veszprém vármegye, pápai járás, 951 lakos: 950 magyar, 1 német
KÜRT (1847.), Strekov; Komárom vármegye, udvardi járás, 2.772 lakos: 2.751 magyar, 7 szlovák, 4 német, 10 egyéb; a település ma Szlovákia része
KÜSMÖD (1848.), Cusmed; Udvarhely vármegye, parajdi járás, 718 lakos: 702 magyar, 16 román; a település ma Románia része
LÁBATLAN-1 (1849.); Esztergom vármegye, esztergomi járás, 1.843 lakos: 1.749 magyar, 72 német, 13 szlovák, 1 román, 1 szerb, 7 egyéb
LÁBOD (1850.); Somogy vármegye, nagyatádi járás, 2.140 lakos: 2.100 magyar, 27 német, 3 szlovák, 2 horvát, 2 szerb, 6 egyéb
LÁDBESENYŐ (1851.); Borsod vármegye, edelényi járás, 463 lakos: 463 magyar
LÁDHÁZA (1852.), Nyékládháza; Borsod vármegye, miskolci járás, 488 lakos: 488 magyar; Nyékládháza: Ládháza és Mezőnyék egyesülése
LAJOSKOMÁROM (1853.); Veszprém vármegye, enyingi járás, 2.513 lakos: 2.176 magyar, 337 német
LAJOSMIZSE (1854.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, alsódabasi járás, 9.899 lakos: 9.896 magyar, 2 német, 1 szlovák
LAJTAFALU (1855.), Potzneusiedl; Moson vármegye, nezsideri járás, 589 lakos: 247 német, 187 horvát, 139 magyar, 8 szlovák, 8 egyéb; a település ma Ausztria része
LAJTAPORDÁNY (1856.), Leithaprodesdorf; Sopron vármegye, kismartoni járás, 821 lakos: 768 német, 26 magyar, 20 horvát, 6 szlovák, 1 egyéb; a település ma Ausztria része
LAJTASZÉK (1857.), Stotzing; Sopron vármegye, kismartoni járás, 677 lakos: 668 német, 4 magyar, 4 horvát, 1 egyéb; a település ma Ausztria része
LAJTASZENTMIKLÓS (1858.), Neudörfl; Sopron vármegye, nagymartoni járás, 2.460 lakos: 2.088 német, 298 magyar, 9 szlovák, 8 horvát, 57 egyéb - főleg cseh-morvák és cigányok; a település ma Ausztria része
LAK (1859.); Borsod vármegye, edelényi járás, 785 lakos: 771 magyar, 12 német, 2 szlovák
LAKITELEK (1860.); az 1910-ben Kecskemét törvényhatósági jogú városhoz tartozó telepek közül: FELSŐALPÁR - 423 lakos: 423 magyar; KISALPÁR - 686 lakos: 686 magyar; ONCSA-TELEP (nincs adat); ÁRPÁDSZÁLLÁS - 101 lakos: 101 magyar; SZIKRA - 1.278 lakos: 1.278 magyar; KAPÁSFALU (nincs adat); Lakitelek a felsorolt tanyákból alakult 1949-50-ben
LAKÓCSA (1861.); Somogy vármegye, barcsi járás, 1.303 lakos: 924 horvát, 364 magyar, 4 német, 3 szlovák, 8 egyéb
LÁNYCSÓK (1862.); Baranya vármegye, mohácsi járás, 2.405 lakos: 1.490 német, 694 magyar, 170 szerb, 41 horvát, 1 szlovák, 9 egyéb
LÁPAFŐ (1863.); Tolna vármegye, dombóvári járás, 509 lakos: 482 magyar, 27 egyéb
LAPÁNCSA (1864.); Baranya vármegye, baranyavári járás, 479 lakos: 440 német, 35 magyar, 1 horvát, 3 egyéb
LAPINCSOLASZI (1865.), Wallendorf, emlékkápolna; Vas vármegye, szentgotthárdi járás, 730 lakos: 718 német, 8 magyar, 1 horvát, 3 egyéb; a település ma Ausztria része
LASKÓ (1866.), Lug; Baranya vármegye, baranyavári járás, 1.864 lakos: 1.806 magyar, 42 német, 10 szerb, 6 egyéb; a település ma Horvátország része
LASKOD (1867.); Szabolcs vármegye, nyírbaktai járás, 846 lakos: 846 magyar
LASZTONYA (1868.); Zala vármegye, letenyei járás, 361 lakos: 361 magyar
LÁTRÁNY (1869.); Somogy vármegye, lengyeltóti járás, 1.430 lakos: 1.430 magyar
LÁZI (1870.); Veszprém vármegye, zirci járás, 1.210 lakos: 1.209 magyar, 1 német
LEÁNYFALU-1 (1871.); az 1910-ben Pócsmegyerhez tartozó telepek közül: LEÁNYFALU - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, pomázi járás, 502 lakos: 491 magyar, 10 német, 1 szlovák, 1 egyéb; Leányfalu 1949-ben lett önálló település
LEÁNYFALU-2 (1872.)
LEÁNYVÁR (1873.); Esztergom vármegye, esztergomi járás, 866 lakos: 816 német, 44 magyar, 6 szlovák
LÉBÉNY (1874.); Moson vármegye, magyaróvári járás, 3.199 lakos: 2.968 magyar, 230 német, 1 egyéb
LÉCFALVA-1 (1875.), Let; Háromszék vármegye, sepsi járás, 985 lakos: 976 magyar, 8 szlovák, 1 német; a település ma Románia része
A blog tizenötödik részében szereplő települések névsora:
Komlódtótfalu, Komlósd, Komlóska, Kompolt, Kondorfa, Kondoros, Kóny, Konyár, Kopács, Kópháza, Koppányszántó, Korlát, Kóródszentmárton, Koroncó, Korond, Kórós, Kosd, Kóspallag, Kótaj, Kovácshida, Kovácsszénája, Kovácsvágás, Kóvár, Kozmás, Köbölkút, Köcsk, Kőhidgyarmat, Kökény, Kökös, Kőkút, Kölcse, Kölesd, Kölked, Kömlő, Kömlőd, Kömörő, Köpcsény, Köpec, Kőrispatak, Körmend, Környe, Köröm, Kőröshegy, Körösladány, Körösnagyharsány, Köröstarcsa, Kőröstetétlen, Körösszakál, Körösszegapáti, Körtvélyes, Körtvélyfája, Kőszárhegy, Kőszeg, Kőszegdoroszló, Kőszegpaty, Kőszegszerdahely, Kötcse, Kötegyán, Kőtelek, Kővágóörs, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Kövecses, Köveskál, Középajta, Középpulya, Krasznokvajda, Kristyor, Krizba, Kulcsod, Kunágota, Kuncsorba, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszállás, Kunszentmárton, Kunszentmiklós, Kunsziget, Kuntapolca, Kup, Kupa, Kúpfalva, Kurd, Kurityán, Kurtakeszi, Kustánszeg, Kustány, Kutas, Kútfej, Küküllőkeményfalva, Küllő, Külsősárd, Külsővat, Kürt, Küsmöd, Lábatlan, Lábod, Ládbesenyő, Ládháza, Lajoskomárom, Lajosmizse, Lajtafalu, Lajtapordány, Lajtaszék, Lajtaszentmiklós, Lak, Lakitelek, Lakócsa, Lánycsók, Lápafő, Lapáncsa, Lapincsolaszi, Laskó, Laskod, Lasztonya, Látrány, Lázi, Leányfalu, Leányvár, Lébény, Lécfalva
A blog tizenötödik részében 125 emlékmű 376 fotója látható.
Blogom a következő bejegyzéssel folytatódik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése