Emlékművek listája 1376-1500:
IVÁNCSA (1376.); Fejér vármegye, adonyi járás, 1.725 lakos: 1.718 magyar, 2 német, 1 rutén, 1 horvát, 1 szerb, 2 egyéb
IVÁNDÁRDA (1377.); Baranya vármegye, baranyavári járás, 1.375 lakos: 829 német, 271 magyar, 236 szerb, 33 sokác, 3 szlovák, 3 rutén
IZMÉNY (1378.); Tolna vármegye, völgységi járás, 951 lakos: 917 német, 33 magyar, 1 szerb
IZSA (1379.), Iza; Komárom vármegye, udvardi járás, 2.136 lakos: 2.134 magyar, 1 szlovák, 1 horvát; a település ma Szlovákia része
IZSÁK (1380.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, kunszentmiklósi járás, 7.138 lakos: 7.099 magyar, 16 német, 9 szlovák, 1 szerb, 13 egyéb
IZSÁKFA (1381.), Celldömölk-2; Vas vármegye, celldömölki járás, 574 lakos: 573 magyar, 1 német; a település ma Celldömölk része
IZSAP (1382.), Izop; Komárom vármegye, csallóközi járás, 416 lakos: 416 magyar; a település ma Szlovákia része
JÁGÓNAK (1383.); Baranya vármegye, hegyháti járás, 1.163 lakos: 1.107 magyar, 56 német
JÁK (1384.); Vas vármegye, szombathelyi járás, 2.236 lakos: 2.207 magyar, 26 német, 2 horvát, 1 egyéb
JAKABSZÁLLÁS (1385.); az 1910-ben Szabadszálláshoz tartozó telepek közül: SZABADJAKABSZÁLLÁS - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, kunszentmiklósi járás, 1.740 lakos: 1.726 magyar, 1 szlovák, 13 egyéb; a település Szabadjakabszállás néven 1922-ben önálló lett, mai nevét 1926-ban kapta
JÁKFA (1386.); Vas vármegye, sárvári járás, 540 lakos: 540 magyar
JÁKFALVA (1387.); Borsod vármegye, edelényi járás, 270 lakos: 270 magyar
JÁKÓHALMA (1388.), Jászjákóhalma; Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászsági felső járás, 4.385 lakos: 4.383 magyar, 1 német, 1 szlovák
JÁND (1389.); Bereg vármegye, tiszaháti járás, 1.003 lakos: 1.003 magyar
JÁNK (1390.), Jánkmajtis; Szatmár vármegye, fehérgyarmati járás, 1.276 lakos: 1.271 magyar, 3 német, 2 román; Jánkmajtis: Jánk és Majtis egyesülése
JÁNOK (1391.), Janík; Abaúj-Torna vármegye, tornai járás, 734 lakos: 657 magyar, 72 lengyel, 3 német, 2 szlovák; a település ma Szlovákia része
JÁNOSHALMA (1392.); Bács-Bodrog vármegye, bácsalmási járás, 12.676 lakos: 12. 546 magyar, 102 német, 16 szerb, 9 szlovák, 2 román, 1 egyéb
JÁNOSHÁZA (1393.); Vas vármegye, celldömölki járás, 4.256 lakos: 4.184 magyar, 36 német, 7 horvát, 4 szlovák, 25 egyéb
JÁNOSHIDA (1394.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászsági felső járás, 4.243 lakos: 4.243 magyar
JÁNOSI (1395.), Rimavské Janovce; Gömör és Kis-Hont vármegye, rimaszécsi járás, 1.269 lakos: 1.220 magyar, 49 szlovák; a település ma Szlovákia része
JÁRDÁNHÁZA (1396.); Borsod vármegye, ózdi járás, 1.067 lakos: 1.003 magyar, 43 szlovák, 19 német, 2 egyéb
JÁRMI (1397.); Szatmár vármegye, mátészalkai járás, 704 lakos: 704 magyar
JÁSD (1398.); Veszprém vármegye, zirci járás, 1.143 lakos: 1.129 magyar, 8 szlovák, 6 német
JÁSZÁGÓ (1399.), Ágó; az 1910-ben Jászárokszálláshoz tartozó telepek közül: ÁGÓ - Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászsági felső járás, 598 lakos: 598 magyar
JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY (1400.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászsági alsó járás, 4.867 lakos: 4.863 magyar, 4 német
JÁSZAPÁTI (1401.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászsági alsó járás, 11.402 lakos: 11.390 magyar, 6 szlovák, 4 német, 2 horvát
JÁSZÁROKSZÁLLÁS-1 (1402.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászsági felső járás, 13.268 lakos: 13.258 magyar, 5 német, 4 szlovák, 1 horvát
JÁSZÁROKSZÁLLÁS-2 (1403.), tűzoltóság
JÁSZÁROKSZÁLLÁS-3 (1404.), ipartestület
JÁSZÁROKSZÁLLÁS-4 (1405.), temető
JÁSZBERÉNY (1406.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, rendezett tanácsú város, 29.675 lakos: 29.538 magyar, 47 német, 40 szlovák, 9 román, 9 rutén, 4 szerb, 2 horvát, 26 egyéb
JÁSZDÓZSA (1407.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászsági felső járás, 4.537 lakos: 4.534 magyar, 2 horvát, 1 német
JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGY (1408.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászsági felső járás, 2.529 lakos: 2.529 magyar
JÁSZFÉNYSZARU (1409.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászsági felső járás, 6.806 lakos: 6.804 magyar, 1 német, 1 szlovák
JÁSZKARAJENŐ (1410.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, abonyi járás, 6.380 lakos: 6.376 magyar, 2 német, 2 szlovák
JÁSZKISÉR (1411.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászsági alsó járás, 6.652 lakos: 6.642 magyar, 7 német, 3 szlovák
JÁSZLADÁNY (1412.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászsági alsó járás, 9.265 lakos: 9.256 magyar, 6 német, 1 szlovák, 1 szerb, 1 egyéb
JÁSZSZENTANDRÁS (1413.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászsági alsó járás, 4.558 lakos: 4.558 magyar
JÁSZSZENTLÁSZLÓ (1414.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, kiskunfélegyházi járás, 2.748 lakos: 2.748 magyar
JÁSZTELEK (1415.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, jászsági felső járás, 2.867 lakos: 2.863 magyar, 3 szlovák, 1 német
JÉKE (1416.); Szabolcs vármegye, kisvárdai járás, 563 lakos: 560 magyar, 1 német, 1 rutén, 1 egyéb
JÉNE (1417.), Janice; Gömör és Kis-Hont vármegye, rimaszécsi járás, 315 lakos: 315 magyar; a település ma Szlovákia része
JENŐ (1418.); Fejér vármegye, székesfehérvári járás, 954 lakos: 953 magyar, 1 szlovák
JOBAHÁZA (1419.); Sopron vármegye, csornai járás, 737 lakos: 734 magyar, 3 német
JOBBÁGYI (1420.); Nógrád vármegye, sziráki járás, 1.569 lakos: 1.565 magyar, 3 német, 1 szlovák
JOBBÁGYTELKE (1421.), Simbrias; Maros-Torda vármegye, nyárádszeredai járás, 1.091 lakos: 1.091 magyar; a település ma Románia része
JÓLÉSZ (1422.), Jovice; Gömör és Kis-Hont vármegye, rozsnyói járás, 455 lakos: 437 magyar, 3 szlovák, 2 német, 13 egyéb; a település ma Szlovákia része
JOLSVA (1423.), Jelsava; Gömör és Kis-Hont vármegye, rendezett tanácsú város, 2.846 lakos: 2.289 magyar, 449 szlovák, 42 német, 1 rutén, 65 egyéb; a település ma Szlovákia része
JÓSVAFŐ (1424.); Abaúj-Torna vármegye, tornai járás, 616 lakos: 616 magyar
JUT (1425.), Siójut; Somogy vármegye, tabi járás, 452 lakos: 445 magyar, 7 német
JUTA (1426.); Somogy vármegye, kaposvári járás, 981 lakos: 981 magyar
KABA (1427.); Hajdú vármegye, hajdúszoboszlói járás, 6.806 lakos: 6.758 magyar, 40 román, 7 német, 1 rutén
KABOLD (1428.), Kobersdorf; Sopron vármegye, soproni járás, 1.267 lakos: 1.199 német, 41 magyar, 13 szlovák, 13 horvát, 1 egyéb; a település ma Ausztria része
KACORLAK (1429.); Zala vármegye, nagykanizsai járás, 486 lakos: 486 magyar
KÁCS (1430.); Borsod vármegye, mezőkövesdi járás, 638 lakos: 638 magyar
KADÁCS (1431.), Nagykadács, Cadaciu Mic és Cadaciu Mare; Udvarhely vármegye, székelykeresztúri járás, 421 lakos: 421 magyar; Kadács: Kiskadács és Nagykadács egyesülése; a település ma Románia része
KADARKÚT (1432.); Somogy vármegye, kaposvári járás, 2.063 lakos: 2.054 magyar, 4 német, 3 horvát, 2 egyéb
KAJÁSZÓSZENTPÉTER (1435.), Kajászó; Fejér vármegye, váli járás, 1.228 lakos: 1.224 magyar, 3 német, 1 szerb
KAJDACS (1436.); Tolna vármegye, dunaföldvári járás, 2.089 lakos: 2.046 magyar, 24 német, 19 egyéb
KAKASD (1437.); Tolna vármegye, völgységi járás, 1.240 lakos: 1.198 német, 32 magyar, 6 szerb, 2 román, 2 egyéb
KÁKICS (1438.); Baranya vármegye, szentlőrinci járás, 612 lakos: 588 magyar, 1 horvát, 23 egyéb
KAKUCS-1 (1439.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, alsódabasi járás, 2.235 lakos: 2.135 magyar, 81 szlovák, 18 német, 1 román
KAKUCS-2 (1440.)
KÁL (1441.); Heves vármegye, egri járás, 3.722 lakos: 3.720 magyar, 2 német
KALÁSZ (1442.), Klasov; Nyitra vármegye, nyitrai járás, 807 lakos: 680 magyar, 118 szlovák, 9 német; a település ma Szlovákia része
KALAZNÓ (1443.); Tolna vármegye, simontornyai járás, 903 lakos: 838 német, 61 magyar, 3 szerb, 1 szlovák
KÁLD (1444.); Vas vármegye, sárvári járás, 1.642 lakos: 1.631 magyar, 9 német, 1 szlovák, 1 horvát
KÁLLÓ (1445.); Nógrád vármegye, sziráki járás, 2.306 lakos: 2.306 magyar
KALLÓSD (1446.); Zala vármegye, zalaszentgróti járás, 444 lakos: 44 magyar
KÁLLÓSEMJÉN (1447.); Szabolcs vármegye, nagykállói járás, 2.927 lakos: 2.926 magyar, 1 szerb
KÁLMÁNCSA (1448.); Somogy vármegye, barcsi járás, 1.410 lakos: 1.399 magyar, 8 német, 3 egyéb
KÁLMÁNHÁZA (1449.); az 1910-ben Újfehértóhoz tartozó telepek közül: KÁLMÁNHÁZA - Szabolcs vármegye, nagykállói járás, 533 lakos: 517 magyar, 16 szlovák; a korábban Bogárháza néven is ismert Kálmánháza 1949-ben lett önálló, amikor az újfehértói tanyaközpontot községgé szervezték a Nyíregyháza környéki tirpák tanyák egy részével
KÁLNOK (1450.), Calnic; Háromszék vármegye, sepsi járás, 665 lakos: 659 magyar, 1 román, 5 egyéb; a település ma Románia része
KÁLÓCFA (1451.); Zala vármegye, alsólendvai járás, 459 lakos: 459 magyar
KALOCSA (1452.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, kalocsai járás, 11.738 lakos: 11.388 magyar, 255 német, 31 szlovák, 9 szerb, 7 horvát, 2 román, 46 egyéb - főleg cigányok
KALONDA (1453.), Kalonda; Nógrád vármegye, losonci járás, 330 lakos: 305 magyar, 5 szlovák, 1 német, 19 egyéb; a település ma Szlovákia része
KÁLOZ (1454.); Fejér vármegye, sárbogárdi járás, 4.446 lakos: 4.423 magyar, 12 német, 8 szlovák, 3 egyéb
KÁM (1455.); Vas vármegye, vasvári járás, 833 lakos: 832 magyar, 1 német
KAMUT (1456.); az 1910-ben Békés városához tartozó telepek közül: KAMUT - Békés vármegye, békési járás, 407 lakos: 368 magyar, 20 szlovák, 19 német; KAMUTI GAZDASÁG - 194 lakos: 144 magyar, 49 szlovák, 1 román; a mai Kamut település 1949-50-ben alakult
KÁNÓ (1457.); Gömör és Kis-Hont vármegye, putnoki járás, 318 lakos: 318 magyar
KÁNTORJÁNOSI (1458.); Szatmár vármegye, mátészalkai járás, 2.257 lakos: 2.239 magyar, 14 német, 1 rutén, 3 egyéb
KÁNY (1459.); Abaúj-Torna vármegye, tornai járás, 265 lakos: 231 magyar, 33 rutén, 1 szlovák
KÁNYA (1460.); Tolna vármegye, tamási járás, 1.015 lakos: 1.008 magyar, 1 német, 1 szlovák, 5 egyéb
KÁNYAVÁR (1461.); Zala vármegye, letenyei járás, 411 lakos: 410 magyar, 1 német
KAPOLCS (1462.); Zala vármegye, tapolcai járás, 1.076 lakos: 1.066 magyar, 10 egyéb
KÁPOLNA (1463.); Heves vármegye, egri járás, 1.771 lakos: 1.765 magyar, 3 román, 2 német, 1 egyéb
KÁPOLNÁSNYÉK (1464.); Fejér vármegye, székesfehérvári járás, 2.120 lakos: 2.110 magyar, 7 német, 1 szlovák, 2 egyéb
KAPOLY-2 (1466.), római katolikus templom
KAPOSFÜRED (1467.), Kaposvár-3; Somogy vármegye, kaposvári járás, 1.283 lakos: 1.282 magyar, 1 német; a település ma Kaposvár része
KAPOSGYARMAT (1468.), Forró János emlékműve; Somogy vármegye, kaposvári járás, 275 lakos: 240 magyar, 34 cigány, 1 német
KAPOSHOMOK (1469.); Somogy vármegye, kaposvári járás, 539 lakos: 419 magyar, 120 német
KAPOSKERESZTÚR (1470.); Somogy vármegye, kaposvári járás, 1.107 lakos: 1.075 magyar, 3 német, 29 egyéb
KAPOSMÉRŐ (1471.); Somogy vármegye, kaposvári járás, 1.411 lakos: 1.397 magyar, 12 német, 2 szlovák
KAPOSPULA (1472.); Somogy vármegye, igali járás, 647 lakos: 645 magyar, 2 német
KAPOSÚJLAK (1473.); Somogy vármegye, kaposvári járás, 559 lakos: 554 magyar, 2 német, 3 egyéb
KAPOSVÁR-1 (1474.), Rákóczi tér; Somogy vármegye, rendezett tanácsú város, 24.124 lakos: 23.427 magyar, 419 német, 63 horvát, 61 szlovák, 57 román, 18 szerb, 1 rutén, 78 egyéb
KAPOSVÁR-2 (1475.), Hősök temploma
KAPOSVÁR-3 (1476.), zsidó temető
KAPOSVÁR-6 (1477.), Szigetvár úti hősi temető
KAPOSSZEKCSŐ (1478.); Baranya vármegye, hegyháti járás, 1.610 lakos: 881 német, 727 magyar, 1 horvát, 1 szerb
KAPOSSZERDAHELY (1479.); az 1910-ben Szennához tartozó telek közül: KAPOSSZERDAHELY - Somogy vármegye, kaposvári járás, 486 lakos: 486 magyar
KÁPTALANVIS és NEMESVIS (1480.) közös emlékműve, Répcevis; Répcevis: Káptalanvis és Nemesvis egyesülése; KÁPTALANVIS - Sopron vármegye, csepregi járás, 290 lakos: 289 magyar, 1 német; NEMESVIS - 472 lakos: 451 magyar, 19 német, 1 horvát, 1 egyéb
KÁPTALANFA (1481.); Zala vármegye, sümegi járás, 1.171 lakos: 1.158 magyar, 8 német, 2 horvát, 1 szlovák, 2 egyéb
KÁPTALANTÓTI (1482.); Zala vármegye, tapolcai járás, 874 lakos: 874 magyar
KAPUVÁR-1 (1483.); Sopron vármegye, kapuvári járás, 6.681 lakos: 6.587 magyar, 70 német, 7 szlovák, 2 horvát, 15 egyéb
KÁRA (1484.); Somogy vármegye, igali járás, 292 lakos: 153 német, 139 magyar
KARÁCODFA (1485.), Szentkatalin-2; Baranya vármegye, hegyháti járás, 145 lakos: 144 magyar, 1 német; a település ma Szentkatalin része
KARÁCSFA, LOVÁSZAD és MAGYARBÜKKÖS (MAGYARBÜKS) (1486.) közös emlékműve, Hagensdorf im Burgenland, Luising és Ungarisch Bieling; KARÁCSFA - Vas vármegye, körmendi járás, 366 lakos: 355 német, 10 magyar, 1 horvát; LOVÁSZAD - 207 lakos: 198 német, 9 magyar; MAGYARBÜKKÖS (MAGYARBÜKS) - a Nagycsákány és Rábadoroszló egyesüléséből keletkezett Csákánydoroszló része, 1910-ből nincs róla adat; a települések ma Ausztriához tartoznak
KARÁCSOND (1487.); Heves vármegye, gyöngyösi járás, 3.379 lakos: 3.379 magyar
KARÁCSONFALVA (1488.), Craciunel; Udvarhely vármegye, homoródi járás, 1.006 lakos: 993 magyar, 7 német, 6 román; a település ma Románia része
KARÁCSONYFA (1489.), Mikekarácsonyfa-1; Zala vármegye, novai járás, 385 lakos: 384 magyar, 1 egyéb; Mikekarácsonyfa: Karácsonyfa és Mikefa egyesülése
KARÁD (1490.); Somogy vármegye, tabi járás, 3.723 lakos: 3.702 magyar, 4 német, 17 egyéb
KARAKÓ (1491.); Vas vármegye, celldömölki járás, 520 lakos: 520 magyar
KARAKÓSZÖRCSÖK (1492.); Veszprém vármegye, devecseri járás, 725 lakos: 722 magyar, 2 német, 1 szlovák
KARANCSALJA (1493.); Nógrád vármegye, füleki járás, 1.338 lakos: 1.283 magyar, 39 szlovák, 7 német, 9 egyéb
KARANCSBERÉNY (1494.); Nógrád vármegye, füleki járás, 606 lakos: 600 magyar, 4 szlovák, 2 német
KARANCSKESZI (1495.); Nógrád vármegye, szécsényi járás, 1.305 lakos: 1.302 magyar, 3 szlovák
KARANCSSÁG (1496.); Nógrád vármegye, szécsényi járás, 1.253 lakos: 1.251 magyar, 1 szlovák, 1 román
KÁRÁSZ (1497.); Baranya vármegye, hegyháti járás, 516 lakos: 487 magyar, 26 német, 2 horvát, 1 egyéb
KARÁTFÖLD (1498.), Gersekarát; Vas vármegye, vasvári járás, 708 lakos: 708 magyar; Gersekarát: Karátföld és Gerse egyesülése
KARCAG-1 (1499.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, rendezett tanácsú város, 22.996 lakos: 22.866 magyar, 67 német, 34 román, 14 szlovák, 10 szerb, 5 egyéb
KARCAG-2 (1500.), református templom
A blog tizenkettedik részében szereplő települések névsora:
Iváncsa, Ivándárda, Izmény, Izsa, Izsák, Izsákfa, Izsap, Jágónak, Ják, Jakabszállás, Jákfa, Jákfalva, Jákóhalma, Jánd, Jánk, Jánok, Jánoshalma, Jánosháza, Jánoshida, Jánosi, Járdánháza, Jármi, Jásd, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászkarajenő, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jászszentlászló, Jásztelek, Jéke, Jéne, Jenő, Jobaháza, Jobbágyi, Jobbágytelke, Jólész, Jolsva, Jósvafő, Jut, Juta, Kaba, Kabold, Kacorlak, Kács, Kadács, Kadarkút, Kádárta, Kajár, Kajászószentpéter, Kajdacs, Kakasd, Kákics, Kakucs, Kál, Kalász, Kalaznó, Káld, Kálló, Kallósd, Kállósemjén, Kálmáncsa, Kálmánháza, Kálnok, Kálócfa, Kalocsa, Kalonda, Káloz, Kám, Kamut, Kánó, Kántorjánosi, Kány, Kánya, Kányavár, Kapolcs, Kápolna, Kápolnásnyék, Kapoly, Kaposfüred, Kaposgyarmat, Kaposhomok, Kaposkeresztúr, Kaposmérő, Kapospula, Kaposújlak, Kaposvár, Kaposszekcső, Kaposszerdahely, Káptalanvis és Nemesvis, Káptalanfa, Káptalantóti, Kapuvár, Kára, Karácodfa, Karácsfa, Lovászad és Magyarbükkös, Karácsond, Karácsonfalva, Karácsonyfa, Karád, Karakó, Karakószörcsök, Karancsalja, Karancsberény, Karancskeszi, Karancsság, Kárász, Karátföld, Karcag
A blog tizenkettedik részében 125 emlékmű 365 fotója látható.
Blogom a következő bejegyzéssel folytatódik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése