Emlékművek listája 1626-1750:
KISBUDMÉR (1626.); Baranya vármegye, pécsi járás, 375 lakos: 362 német, 12 magyar, 1 egyéb
KISCIGÁND (1627.), Cigánd; Zemplén vármegye, bodrogközi járás, 1.985 lakos: 1.984 magyar, 1 német; Cigánd: Kiscigánd és Nagycigánd egyesülése
KISCSEHI (1628.); Zala vármegye, letenyei járás, 494 lakos: 494 magyar
KISCSŐSZ (1629.); Veszprém vármegye, devecseri járás, 565 lakos: 565 magyar
KISDÉR (1630.); Baranya vármegye, szentlőrinci járás, 280 lakos: 280 magyar
KISDOBSZA (1631.); Somogy vármegye, szigetvári járás, 377 lakos: 360 magyar, 4 német, 13 egyéb
KISDOMBEGYHÁZ (1632.); az 1910-ben Dombegyházhoz tartozó telepek közül: KISDOMBEGYHÁZ - Csanád vármegye, battonyai járás, 357 lakos: 291 magyar, 60 román, 5 német, 1 szerb
KISDOROG (1633.); Tolna vármegye, völgységi járás, 1.186 lakos: 1.110 német, 55 magyar, 21 egyéb
KISECSET (1634.); Nógrád vármegye, nógrádi járás, 259 lakos: 259 magyar
KISFÜZES (1635.); Heves vármegye, pétervásári járás, 263 lakos: 263 magyar
KISGALAMBFALVA (1636.), Porumbenii Mici; Udvarhely vármegye, székelykeresztúri járás, 664 lakos: 664 magyar; a település ma Románia része
KISGANNA (1637.), Ganna; Veszprém vármegye, pápai járás, 196 lakos: 187 német, 9 magyar; Ganna: Kisganna és Nagyganna egyesülése
KISGERGE (1638.), Egyházasgerge; Nógrád vármegye, szécsényi járás, 298 lakos: 298 magyar; Egyházasgerge: Kisgerge és Liptagerge egyesülése
KISGESZT (1639.), Hoste; Pozsony vármegye, nagyszombati járás, 528 lakos: 497 szlovák, 21 német, 10 magyar; a település ma Szlovákia része
KISGÖRBŐ (1640.); Zala vármegye, sümegi járás, 398 lakos: 394 magyar, 3 német, 1 egyéb
KISGYALÁN (1641.); Somogy vármegye, igali járás, 458 lakos: 458 magyar
KISGYARMAT (1642.), Sikenicka; Hont vármegye, vámosmikolai járás, 863 lakos: 852 magyar, 2 német, 9 egyéb; a település ma Szlovákia része
KISGYŐR (1643.); Borsod vármegye, miskolci járás, 1.736 lakos: 1.734 magyar, 2 szlovák
KISHAJMÁS (1644.); Baranya vármegye, hegyháti járás, 486 lakos: 303 magyar, 181 német, 1 horvát, 1 egyéb
KISHARSÁNY (1645.); Baranya vármegye, siklósi járás, 517 lakos: 508 magyar, 8 német, 1 horvát
KISHEREND (1646.); Baranya vármegye, pécsi járás, 396 lakos: 381 magyar, 14 német, 1 egyéb
KISHIDEGKÚT (1647.), Hidegkút; Veszprém vármegye, veszprémi járás, 340 lakos: 312 német, 28 magyar; Hidegkút: Kishidegkút és Nagyhidegkút egyesülése
KISHÓDOS (1648.); Szatmár vármegye, szatmárnémeti járás, 356 lakos: 356 magyar
KISHUTA (1649.); Abaúj-Torna vármegye, füzéri járás, 230 lakos: 160 magyar, 70 szlovák
KISIGMÁND (1650.); Komárom vármegye, gesztesi járás, 760 lakos: 756 magyar, 3 német, 1 egyéb
KISJAKABFALVA (1651.); Baranya vármegye, siklósi járás, 467 lakos: 461 német, 4 magyar, 2 szerb
KISKÁLNA (1652.), Kalná nad Hronom; Bars vármegye, lévai járás, 471 lakos: 397 magyar, 63 szlovák, 6 német, 5 egyéb; a település ma Szlovákia része
KISKASSA (1653.); Baranya vármegye, pécsi járás, 851 lakos: 713 német, 120 magyar, 4 szerb, 2 horvát, 12 egyéb
KISKERESZTÚR (1654.), Gödre; Somogy vármegye, kaposvári járás, 246 lakos: 236 német, 10 magyar; a település ma Gödre része
KISKOLOZSVÁR (1655.), Glasing; Vas vármegye, németújvári járás, 339 lakos: 333 német, 4 magyar, 2 horvát; a település ma Ausztria része
KISKOMÁROM (1656.), Zalakomár-1; Zala vármegye, nagykanizsai járás, 1.999 lakos: 1.992 magyar, 5 német, 2 horvát; Zalakomár: Kiskomárom és Komárváros egyesülése
KISKORPÁD (1657.); Somogy vármegye, kaposvári járás, 799 lakos: 699 magyar, 70 német, 1 szlovák, 29 egyéb
KISKOVÁCSI (1658.), Berhida-3; Veszprém vármegye, veszprémi járás, 403 lakos: 403 magyar
KISKOZÁR (1659.), Kozármisleny; Baranya vármegye, pécsi járás, 1.036 lakos: 637 magyar, 387 német, 9 horvát, 3 szerb; Kozármisleny: Kiskozár és Misleny egyesülése
KISKÖRE (1660.); Heves vármegye, hevesi járás, 3.171 lakos: 3.169 magyar, 2 szlovák
KISKŐRÖS (1661.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, kiskőrösi járás, 11.562 lakos: 11.414 magyar, 100 szlovák, 46 német, 1 román, 1 horvát
KISKÖVESD (1662.), Maly Kamenec; Zemplén vármegye, bodrogközi járás, 601 lakos: 592 magyar, 2 szlovák, 1 rutén, 6 egyéb; a település ma Szlovákia része
KISKUNDOROZSMA (1663.), Szeged-20; Csongrád vármegye, tiszáninneni járás, 17.719 lakos: 17.591 magyar, 24 német, 14 román, 10 szerb, 9 szlovák, 1 rutén, 70 egyéb - főleg cigányok; a települést 1973-ban Szegedhez csatolták
KISKUNFÉLEGYHÁZA-1 (1664.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, rendezett tanácsú város, 34.924 lakos: 34.791 magyar, 51 német, 16 szlovák, 11 román, 6 szerb, 2 horvát, 47 egyéb
KISKUNFÉLEGYHÁZA-2 (1665.), Felső temető, Nádasdy utca
KISKUNHALAS-1 (1666.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, rendezett tanácsú város, 24.381 lakos: 24.167 magyar, 112 német, 22 szerb, 14 szlovák, 6 román, 3 horvát, 57 egyéb
KISKUNHALAS-2 (1667.), Szilády Áron református gimnázium
KISKUNLACHÁZA-1 (1668.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, ráckevei járás, 4.980 lakos: 4.966 magyar, 8 német, 2 szlovák, 1 horvát, 3 egyéb
KISKUNMAJSA (1669.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, kiskunfélegyházi járás, 15.949 lakos: 15.908 magyar, 27 német, 7 szlovák, 4 román, 2 szerb, 1 egyéb
KISLÁNG (1670.); az 1910-ben Nagylánghoz tartozó telepek közül: KISLÁNG - Fejér vármegye, székesfehérvári járás, 2.323 lakos: 2.320 magyar, 2 német, 1 egyéb
KISLIPPÓ (1671.), Károlymajor; Baranya vármegye, baranyavári járás, 482 lakos: 279 német, 100 magyar, 80 szerb, 23 egyéb
KISLŐD (1672.); Veszprém vármegye, devecseri járás, 1.623 lakos: 1.457 német, 166 magyar
KISMÁCSÉD (1673.), Malá Maca; Pozsony vármegye, galántai járás, 696 lakos: 687 magyar, 8 szlovák, 1 német; a település ma Szlovákia része
KISMAGYAR (1674.), Maly Mager; Pozsony vármegye, somorjai járás, 470 lakos: 459 magyar, 6 német, 2 szlovák, 3 egyéb; a település ma Szlovákia része
KISMÁKFA (1675.), Vasvár-2; Vas vármegye, vasvári járás, 236 lakos: 233 magyar, 3 német; a település ma Vasvár része
KISMÁNYOK (1676.); Tolna vármegye, völgységi járás, 601 lakos: 586 német, 15 magyar
KISMARJA (1677.); Bihar vármegye, szalárdi járás, 2.476 lakos: 2.476 magyar
KISMAROS (1678.); Nógrád vármegye, nógrádi járás, 615 lakos: 469 magyar, 145 német, 1 szlovák
KISMÓRICHIDA (1679.), Mórichida; Győr vármegye, sokoróaljai járás, 420 lakos: 420 magyar; Mórichida: Kismórichida és Nagymórichida egyesülése
KISMÚLYAD (1680.), Mul'ka; Nógrád vármegye, losonci járás, 142 lakos: 138 magyar, 4 szlovák; a település ma Szlovákia része
KISNAMÉNY (1681.); Szatmár vármegye, fehérgyarmati járás, 883 lakos: 883 magyar
KISNÁNA (1682.); Heves vármegye, egri járás, 1.412 lakos: 1.412 magyar
KISNÉMEDI (1683.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, váci járás, 826 lakos: 826 magyar
KISNYÁRÁD (1684.); Baranya vármegye, mohácsi járás, 621 lakos: 610 német, 8 magyar, 3 szerb
KISOROSZI-1 (1685.), római katolikus templom; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, pomázi járás, 1.095 lakos: 1.080 magyar, 4 német, 1 szlovák, 10 egyéb
KISOROSZI-2 (1686.), református templom
KISÖLVED (1687.), Malé Ludince; Hont vármegye, vámosmikolai járás, 440 lakos: 435 magyar, 5 szlovák; a település ma Szlovákia része
KISPAKA (1688.), Malá Paka; Pozsony vármegye, somorjai járás, 161 lakos: 158 magyar, 2 szlovák, 1 német; a település ma Szlovákia része
KISPALÁD (1689.); Szatmár vármegye, szatmárnémeti járás, 849 lakos: 849 magyar
KISPÁLI (1690.), Zalaegerszeg-4; Zala vármegye, zalaegerszegi járás, 296 lakos: 295 magyar, 1 német; a település ma Zalaegerszeg része
KISPERKÁTA (1691.), Perkáta; Fejér vármegye, adonyi járás, 1.037 lakos: 1.030 magyar, 4 német, 2 szlovák, 1 egyéb; Perkáta: Kisperkáta és Nagyperkáta egyesülése
KISPEST-1 (1692.), Budapest-Kispest-1, Zalaegerszeg utcai öreg temető; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, kispesti járás, 30.212 lakos: 28.164 magyar, 1.352 német, 221 szlovák, 57 román, 33 szerb, 23 horvát, 5 rutén, 357 egyéb - főleg cseh-morvák és lengyelek; Kispest 1950-ben, Nagy-Budapest kialakításakor, a főváros XIX. kerülete lett
KISPEST-2 (1693.), Budapest-Kispest-2, Templom tér
KISPEST-3 (1694.), Budapest-Kispest-3, Üllői út 266.
KISPETERD (1695.), Botykapeterd-2; Baranya vármegye, szentlőrinci járás, 344 lakos: 322 magyar, 4 német, 18 egyéb; Botykapeterd: Kispeterd és Botyka egyesülése
KISPIRIT (1696.); Veszprém vármegye, devecseri járás, 329 lakos: 329 magyar
KISRADA (1697.), Garabonc-2; Zala vármegye, pacsai járás, 377 lakos: 377 magyar; a település ma Garabonc része
KISRÁKOS (1698.); Vas vármegye, körmendi járás, 454 lakos: 454 magyar
KISRÉCSE (1699.); Zala vármegye, nagykanizsai járás, 343 lakos: 343 magyar
KISSIKÁTOR (1700.); Borsod vármegye, ózdi járás, 412 lakos: 410 magyar, 1 német, 1 szlovák
KISSOMLYÓ (1701.); Vas vármegye, celldömölki járás, 666 lakos: 664 magyar, 2 német
KISSZÁLLÁS (1702.); Bács-Bodrog vármegye, bácsalmási járás, 1.780 lakos: 1.771 magyar, 8 német, 1 egyéb
KISSZÉKELY (1703.); Tolna vármegye, simontornyai járás, 1.519 lakos: 1.483 magyar, 24 német, 10 horvát, 2 szlovák
KISSZENTLŐRINC (1704.), Laureni; Maros-Torda vármegye, nyárádszeredai járás, 283 lakos: 236 román, 37 magyar, 10 egyéb; a település ma Románia része
KISSZENTMÁRTON (1705.); Baranya vármegye, siklósi járás, 315 lakos: 312 magyar, 2 német, 1 horvát
KISSZENTMIKLÓS (1706.), Sinnicolau Mic; Temes vármegye, újaradi járás, 2.871 lakos: 1.359 német, 1.110 román, 377 magyar, 17 szerb, 2 szlovák, 1 horvát, 5 egyéb; a település ma Románia része
KISSZIGET (1707.); Zala vármegye, novai járás, 509 lakos: 508 magyar, 1 német
KISSZŐLŐS (1708.); Veszprém vármegye, devecseri járás, 483 lakos: 483 magyar
KISTAMÁSI (1709.); Somogy vármegye, szigetvári járás, 274 lakos: 274 magyar
KISTAPOLCA (1710.); Baranya vármegye, siklósi járás, 200 lakos: 199 magyar, 1 horvát
KISTARCSA (1711.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, gödöllői járás, 1.732 lakos: 1.405 magyar, 218 szlovák, 65 német, 3 szerb, 2 horvát, 39 egyéb - főleg lengyelek
KISTÁRKÁNY (1712.), Malé Trakany; Zemplén vármegye, bodrogközi járás, 1.068 lakos: 1.068 magyar; a település ma Szlovákia része
KISTELEK-1 (1713.); Csongrád vármegye, tiszáninneni járás, 8.744 lakos: 8.697 magyar, 26 német, 9 szlovák, 4 szerb, 1 román, 7 egyéb
KISTELEK-2 (1714.)
KISTERENYE (1715.), Bátonyterenye-2; Nógrád vármegye, füleki járás, 2.896 lakos: 2.889 magyar, 4 német, 2 szlovák, 1 egyéb; Bátonyterenye 1984-ben jött létre Kisterenye, Szúpatak és Nagybátony (+ 1965-ben Maconka) összevonásával
KISTÉTÉNY (1716.), Budatétény, Szent István király templom; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, biai járás, 1.435 lakos: 1.167 magyar, 260 német, 4 szlovák, 1 román, 1 horvát, 1 szerb, 1 egyéb; a település 1950-ben, Nagy-Budapest megalakulásakor a főváros XXII. kerületének része lett
KISTOKAJ (1717.); Borsod vármegye, miskolci járás, 704 lakos: 704 magyar
KISTOLMÁCS (1718.); Zala vármegye, letenyei járás, 365 lakos: 364 magyar, 1 horvát
KISTÓTLAK (1719.), Windisch Minihof; Vas vármegye, szentgotthárdi járás, 685 lakos: 677 német, 2 magyar, 1 szlovák, 5 egyéb; a település ma Ausztria része
KISÚJSZÁLLÁS-1 (1720.), református templom; Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, rendezett tanácsú város, 13.538 lakos: 13.517 magyar, 9 szlovák, 8 német, 3 román, 1 szerb
KISÚJSZÁLLÁS-2 (1721.), Szabadság tér
KISÚJSZÁLLÁS-3 (1722.), zsidó temető
KISÚJSZÁLLÁS-4 (1723.), Művelődési Központ
KISUNYOM (1724.); Vas vármegye, szombathelyi járás, 484 lakos: 474 magyar, 9 német, 1 egyéb
KISVÁRDA (1725.); Szabolcs vármegye, kisvárdai járás, 10.019 lakos: 9.885 magyar, 65 német, 24 szlovák, 19 rutén, 4 román, 1 horvát, 21 egyéb - főleg lengyelek és cigányok
KISVEJKE (1726.); Tolna vármegye, völgységi járás, 771 lakos: 445 német, 325 magyar, 1 egyéb
KISZOMBOR (1727.); Torontál vármegye, nagyszentmiklósi járás, 4.107 lakos: 4.021 magyar, 43 cigány, 28 német, 9 román, 5 szlovák, 1 szerb
KOBÁTFALVA (1728.), Cobatesti; Udvarhely vármegye, székelykeresztúri járás, 530 lakos: 528 magyar, 2 német; a település ma Románia része
KOCS-1 (1729.); Komárom vármegye, gesztesi járás, 2.834 lakos: 2.832 magyar, 1 szlovák, 1 egyéb
KOCS-2 (1730.), temető
KOCSÉR (1731.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, abonyi járás, 3.730 lakos: 3.730 magyar
KOCSOLA (1732.); Tolna vármegye, dombóvári járás, 2.348 lakos: 1.217 magyar, 1.131 német
KOCSORD (1733.); Szatmár vármegye, mátészalkai járás, 2.281 lakos: 2.252 magyar, 2 rutén, 1 német, 1 szlovák, 25 egyéb
KOHÁRYSZENTLŐRINC (1734.), Nyárlőrinc; Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, kiskunfélegyházi járás, 1.590 lakos: 1.590 magyar; a település 1899-ben önálló lett, de 1913-ban ismét Kecskeméthez csatolták, majd 1950-ben újból elnyerte önállóságát
KÓKA (1735.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, nagykátai járás, 4.436 lakos: 4.427 magyar, 4 német, 3 szlovák, 2 román
KOKAD (1736.); Bihar vármegye, székelyhídi járás, 918 lakos: 910 magyar, 8 román
KÓLOM (1737.), Kulm; Vas vármegye, szombathelyi járás, 307 lakos: 250 német, 53 magyar, 4 horvát; a település ma Ausztria része
KOLONTÁR (1738.); Veszprém vármegye, devecseri járás, 723 lakos: 535 német, 188 magyar
KOLOZSNÉMA (1739.), Klízska Nemá; Komárom vármegye, csallóközi járás, 927 lakos: 927 magyar; a település ma Szlovákia része
KOMÁDI (1740.); Bihar vármegye, biharkeresztesi járás, 8.570 lakos: 8.444 magyar, 83 román, 31 német, 11 szlovák, 1 rutén
KOMARÓC (1741.), Komárovce; Abaúj-Torna vármegye, csereháti járás, 445 lakos: 435 magyar, 10 szlovák; a település ma Szlovákia része
KOMÁROM-1 (1742.), Szabadság tér; Komárom vármegye, törvényhatósági jogú város, 22.337 lakos: 19.924 magyar, 1.248 német, 768 szlovák, 79 rutén, 48 horvát, 27 román, 11 szerb, 232 egyéb - főleg cseh-morvák, vendek, lengyelek és olaszok; a Duna bal parti városát - ennek adatai olvashatók itt - a trianoni békediktátum az akkor alakult Csehszlovákiának ítélte, a jobb parti, déli rész (Új-Szőny) Komárom-Újváros néven igyekezett talpra állni
KOMÁROM-2 (1743.), Szabadság tér, később áthelyezve a Klapka György utcába
KOMÁROM-3 (1744.), katonalovak emlékműve
KOMÁROM-5 (1745.), Szent László utcai templom
KOMÁROM-6 (1746.), Monostori erőd
KOMÁROMSZENTPÉTER (1747.), Svaty Peter; Komárom vármegye, udvardi járás, 2.959 lakos: 2.881 magyar, 32 szlovák, 9 német, 37 egyéb - főleg cigányok és lengyelek; a település ma Szlovákia része
KOMÁRVÁROS (1748.), Zalakomár-2; Zala vármegye, nagykanizsai járás, 1.967 lakos: 1.959 magyar, 6 német, 2 horvát; Zalakomár: Komárváros és Kiskomárom egyesülése
KOMJÁTI (1749.); Abaúj-Torna vármegye, tornai járás, 534 lakos: 527 magyar, 3 szlovák, 4 egyéb
KOMLÓ-3 (1750.); Baranya vármegye, hegyháti járás, 1.513 lakos: 1.002 magyar, 462 német, 3 szlovák, 3 román, 3 horvát, 40 egyéb - főleg cigányok
A blog tizennegyedik részében szereplő települések névsora:
Kisbudmér, Kiscigánd, Kiscsehi, Kiscsősz, Kisdér, Kisdobsza, Kisdombegyház, Kisdorog, Kisecset, Kisfüzes, Kisgalambfalva, Kisganna, Kisgerge, Kisgeszt, Kisgörbő, Kisgyalán, Kisgyarmat, Kisgyőr, Kishajmás, Kisharsány, Kisherend, Kishidegkút, Kishódos, Kishuta, Kisigmánd, Kisjakabfalva, Kiskálna, Kiskassa, Kiskeresztúr, Kiskolozsvár, Kiskomárom, Kiskorpád, Kiskovácsi, Kiskozár, Kisköre, Kiskőrös, Kiskövesd, Kiskundorozsma, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunlacháza, Kiskunmajsa, Kisláng, Kislippó, Kislőd, Kismácséd, Kismagyar, Kismákfa, Kismányok, Kismarja, Kismaros, Kismórichida, Kismúlyad, Kisnamény, Kisnána, Kisnémedi, Kisnyárád, Kisoroszi, Kisölved, Kispaka, Kispalád, Kispáli, Kisperkáta, Kispest, Kispeterd, Kispirit, Kisrada, Kisrákos, Kisrécse, Kissikátor, Kissomlyó, Kisszállás, Kisszékely, Kisszentlőrinc, Kisszentmárton, Kisszentmiklós, Kissziget, Kisszőlős, Kistamási, Kistapolca, Kistarcsa, Kistárkány, Kistelek, Kisterenye, Kistétény, Kistokaj, Kistolmács, Kistótlak, Kisújszállás, Kisunyom, Kisvárda, Kisvejke, Kiszombor, Kobátfalva, Kocs, Kocsér, Kocsola, Kocsord, Koháryszentlőrinc, Kóka, Kokad, Kólom, Kolontár, Kolozsnéma, Komádi, Komaróc, Komárom, Komáromszentpéter, Komárváros, Komjáti, Komló
A blog tizennegyik részében 125 emlékmű 366 fotója látható.
Blogom a következő bejegyzéssel folytatódik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése