Emlékművek listája 2001-2125:
MAGYARTELEK (2001.); Baranya vármegye, szentlőrinci járás, 394 lakos: 383 magyar, 11 egyéb
MAGYARÚJFALU (2002.), Kétújfalu-2; Somogy vármegye, szigetvári járás, 318 lakos: 309 magyar, 1 német, 8 egyéb; Kétújfalu: Magyarújfalu és Németújfalu egyesülése
MAGYARÜRÖG, MECSEKSZENTKÚT, PATACS és RÁCVÁROS (2003.) közös emlékműve, Mecsekalja, Pécs-4; MAGYARÜRÖG - Baranya vármegye, pécsi járás, 450 lakos: 446 magyar, 3 német, 1 horvát; MECSEKSZENTKÚT - 171 lakos: 148 magyar, 22 német, 1 horvát; PATACS - 816 lakos: 787 magyar, 25 német, 1 horvát, 3 egyéb; RÁCVÁROS - 371 lakos: 341 magyar, 21 német, 3 horvát, 2 szerb, 4 egyéb; Mecsekalja: Magyarürög, Mecsekszentkút, Patacs és Rácváros egyesülése
MAGYARVALKÓ (2004.), Valeni, református templom; Kolozs vármegye, bánffyhunyadi járás, 1.148 lakos: 706 magyar, 421 román, 9 német, 12 egyéb; a település ma Románia része
MAGYARVISTA (2005.), Vistea; Kolozs vármegye, nádasmenti járás, 1400 lakos: 1.298 magyar, 102 román; a település ma Románia része
MAGYARZSÁKOD (2006.), Jacodu; Udvarhely vármegye, székelykeresztúri járás, 769 lakos: 761 magyar, 6 román, 2 német; a település ma Románia része
MÁHOMFA (2007.), Lenti-2; Zala vármegye, novai járás, 345 lakos: 345 magyar; a település ma Lenti része
MAJLÁTHFALVA (2008.), Mailat; Temes vármegye, vingai járás, 2.335 lakos: 2.272 magyar, 34 német, 19 román, 7 szerb, 3 egyéb; a település ma Románia része
MAJLÁTHFALVA (2)
MAJOS (2009.), Bonyhád-2; Tolna vármegye, völgységi járás, 1.229 lakos: 1.192 német, 36 magyar, 1 horvát; Majos 1973 óta Bonyhád része
MAJOSHÁZA (2010.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, ráckevei járás, 745 lakos: 742 magyar, 2 német, 1 szlovák
MAJS (2011.); Baranya vármegye, mohácsi járás, 1.951 lakos: 1.492 német, 379 szerb, 78 magyar, 2 egyéb
MAKÁD (2012.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, ráckevei járás, 1.538 lakos: 1.537 magyar, 1 szlovák
MAKFALVA (2013.), Ghindari; Maros-Torda vármegye, nyárádszeredai járás, 1.821 lakos: 1.818 magyar, 3 román; a település ma Románia része
MAKKOSHOTYKA (2014.); Zemplén vármegye, sárospataki járás, 476 lakos: 475 magyar, 1 szlovák
MAKLÁR (2015.); Heves vármegye, egri járás, 2.415 lakos: 2.414 magyar, 1 szlovák
MAKÓ-1 (2016.), Széchenyi tér; Csanád vármegye, rendezett tanácsú város, 34.918 lakos: 34.317 magyar, 208 német, 152 szlovák, 150 román, 43 szerb, 4 horvát, 1 rutén, 43 egyéb
MAKÓ-2 (2017.), József Attila gimnázium
MAKÓ-3 (2018.), Szent István templom
MAKÓ-4 (2019.), református templom
MAKÓ-5 (2020.), Széchenyi tér
MAKÓ-6 (2021.), római katolikus temető
MÁLÉ (2022.), Serényfalva; Gömör és Kis-Hont vármegye, putnoki járás, 867 lakos: 867 magyar
MÁLNÁS (2023.), Malnas; Háromszék vármegye, sepsi járás, 854 lakos: 837 magyar, 7 német, 1 román, 9 egyéb; a település ma Románia része
MÁLOM (2024.), Pécs-5; Baranya vármegye, pécsi járás, 538 lakos: 532 magyar, 6 német; a település ma Pécs része
MALOMGÖDÖR (2025.), Mühlgraben; Vas vármegye, szentgotthárdi járás, 556 lakos: 545 német, 11 egyéb; a település ma Ausztria része
MÁLYI (2026.); Borsod vármegye, miskolci járás, 743 lakos: 742 magyar, 1 német
MÁLYINKA-1 (2027.); Borsod vármegye, sajószentpéteri járás, 722 lakos: 719 magyar, 3 szlovák
MÁLYINKA-2 (2028.)
MÁNFA-2 (2029.), Fábián utca; Baranya vármegye, hegyháti járás, 648 lakos: 550 magyar, 96 német, 1 szlovák, 1 szerb
MÁNY (2030.); Fejér vármegye, váli járás, 2.452 lakos: 1.829 magyar, 619 német, 3 szlovák, 1 horvát
MARÁZA (2031.); Baranya vármegye, pécsváradi járás, 731 lakos: 398 német, 245 magyar, 88 horvát
MARCALGERGELYI (2032.); Veszprém vármegye, pápai járás, 421 lakos: 421 magyar
MARCALI-1 (2033.); Somogy vármegye, marcali járás, 4.588 lakos: 4.559 magyar, 26 német, 1 szlovák, 1 horvát, 1 egyéb
MARCALTŐ (2034.); Veszprém vármegye, pápai járás, 1.441 lakos: 1.416 magyar, 17 német, 2 szlovák, 1 szerb, 5 egyéb
MARCELHÁZA (2035.), Patpuszta, Marcelová; MARCELHÁZA - Komárom vármegye, udvardi járás, 2.046 lakos: 2.037 magyar, 7 szlovák, 2 német; az 1910-ben Marcelházához tartozó telepek közül: PATPUSZTA - 475 lakos: 466 magyar, 7 szlovák, 2 német; a település ma Szlovákia része
MÁRCFALVA (2036.), Marz; Sopron vármegye, nagymartoni járás, 1.828 lakos: 1.770 német, 29 magyar, 7 horvát, 22 egyéb; a település ma Ausztria része
MÁRFA (2037.); Baranya vármegye, siklósi járás, 231 lakos: 230 magyar, 1 horvát
MÁRIAFALVA (2038.), Mariasdorf; Vas vármegye, felsőőri járás, 396 lakos: 376 német, 16 magyar, 4 horvát; a település ma Ausztria része
MÁRIAKÁLNOK (2039.); Moson vármegye, magyaróvári járás, 857 lakos: 768 német, 85 magyar, 2 szlovák, 2 horvát
MÁRIAKÉMÉND (2040.); Baranya vármegye, pécsváradi járás, 1.260 lakos: 1.196 német, 40 magyar, 19 horvát, 5 szerb
MÁRIANOSZTRA (2041.); Hont vármegye, szobi járás, 1.468 lakos: 672 szlovák, 651 magyar, 50 német, 44 román, 8 horvát, 7 szerb, 6 rutén, 30 egyéb - főleg cigányok
MÁRIAPÓCS (2042.); Szabolcs vármegye, nyírbátori járás, 2.006 lakos: 1.924 magyar, 45 szlovák, 26 rutén, 3 német, 8 egyéb
MARKAZ (2043.); Heves vármegye, gyöngyösi járás, 1.665 lakos: 1.664 magyar, 1 szlovák
MÁRKHÁZA (2044.); Nógrád vármegye, füleki járás, 303 lakos: 301 magyar, 2 szlovák
MÁRKÓ (2045.); Veszprém vármegye, veszprémi járás, 793 lakos: 651 német, 142 magyar
MARKÓC (2046.); Somogy vármegye, szigetvári járás, 229 lakos: 228 magyar, 1 horvát
MARKOTABÖDÖGE (2047.), római katolikus templom; Győr vármegye, tószigetcsilizközi járás, 1.016 lakos: 1.013 magyar, 3 német
MARÓCSA (2048.); Baranya vármegye, szentlőrinci járás, 399 lakos: 379 magyar, 1 német, 19 egyéb
MAROSDÉCSE (2049.), Decea; Torda-Aranyos vármegye, felvinci járás, 883 lakos: 485 magyar, 320 román, 69 cigány, 9 német; a település ma Románia része
MAROSFELFALU (2050.), Suseni, református templom; Maros-Torda vármegye, régeni felső járás, 1.228 lakos: 762 magyar, 345 román, 114 cigány, 6 német, 1 szlovák; a település ma Románia része
MÁRTÉLY (2051.); az 1910-ben Hódmezővásárhely törvényhatósági jogú városhoz tartozó telepek közül: MÁRTÉLY - 711 lakos: 711 magyar
MARTONFA (2052.); Baranya vármegye, pécsi járás, 352 lakos: 351 magyar, 1 horvát
MARTONVÁSÁR (2053.); Fejér vármegye, váli járás, 2.578 lakos: 2.501 magyar, 63 német, 14 szlovák
MARTONYI (2054.); Borsod vármegye, edelényi járás, 613 lakos: 596 magyar, 5 szlovák, 3 német, 1 rutén, 8 egyéb
MÁTÉSZALKA (2055.), Kölcsey tér; Szatmár vármegye, mátészalkai járás, 5.935 lakos: 5.900 magyar, 19 szlovák, 6 német, 5 román, 1 rutén, 4 egyéb
MÁTÉTELKE (2056.); Bács-Bodrog vármegye, bácsalmási járás, 758 lakos: 614 magyar, 131 dalmát, 13 német
MATOLCS (2057.), Tunyogmatolcs; Szatmár vármegye, fehérgyarmati járás, 1.361 lakos: 1.361 magyar; Tunyogmatolcs: Matolcs és Tunyog egyesülése
MÁTRABALLA (2058.); Heves vármegye, pétervásári járás, 1.118 lakos: 1.110 magyar, 8 egyéb
MÁTRADERECSKE (2059.); Heves vármegye, pétervásári járás, 1.588 lakos: 1.587 magyar, 1 egyéb
MÁTRAFÜRED (2060.), Gyöngyös-3; az 1910-ben Gyöngyös rendezett tanácsú városhoz tartozó telek közül: MÁTRAFÜRED - Heves vármegye, gyöngyösi járás, 142 lakos: 142 magyar
MÁTRAMINDSZENT (2061.); Heves vármegye, pétervásári járás, 746 lakos: 746 magyar
MÁTRANOVÁK (2062.); Nógrád vármegye, füleki járás, 1.904 lakos: 1.867 magyar, 20 német, 13 szlovák, 4 egyéb
MÁTRASZELE (2063.); Nógrád vármegye, füleki járás, 1.325 lakos: 1.172 magyar, 79 szlovák, 20 német, 54 egyéb - főleg cigányok
MÁTRASZŐLŐS (2064.); Nógrád vármegye, füleki járás, 1.433 lakos: 1.416 magyar, 7 szlovák, 10 egyéb
MÁTRAVEREBÉLY (2065.); Nógrád vármegye, füleki járás, 1.148 lakos: 1.147 magyar, 1 szlovák
MÁTYÁSFÖLD (2066.), Budapest-Mátyásföld, Pilóta utca; az 1910-ben Cinkotához tartozó telepek közül: MÁTYÁSFÖLD - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, gödöllői járás, 635 lakos: 627 magyar, 6 német, 1 szlovák, 1 horvát; Mátyásföld 1933-ban kivált Cinkotából, és önálló település lett, majd 1950-ben, Nagy-Budapest kialakításakor a főváros XVI. kerülete lett
MÁTYUS (2067.); Bereg vármegye, mezőkaszonyi járás, 590 lakos: 589 magyar, 1 egyéb
MÁZA (2068.); Tolna vármegye, völgységi járás, 896 lakos: 546 magyar, 347 német, 1 horvát, 2 egyéb; 1975 és 1991 között Szászvárral egy települést, Mázaszászvárt alkották, Máza 1991 óta ismét önálló
MECSEKJÁNOSI (2069.), Komló-1, római katolikus templom; Baranya vármegye, hegyháti járás, 550 lakos: 417 német, 132 magyar, 1 horvát; a település ma Komló része
MECSEKSZABOLCS-1 (2070.), Szabolcs, Pécs-7; Baranya vármegye, pécsi járás, 4.081 lakos: 3.148 magyar, 767 német, 14 horvát, 11 szlovák, 3 szerb, 138 egyéb - főleg cseh-morvák, vendek és cigányok
MECSEKSZABOLCS-2 (2071.), Pécs-8, Hősök tere
MECSÉR-1 (2072.); Moson vármegye, magyaróvári járás, 1.025 lakos: 1.021 magyar, 2 német, 2 szlovák
MECSÉR-2 (2073.)
MEDGYESEGYHÁZA (2074.); Arad vármegye, eleki járás, 3.628 lakos: 2.084 szlovák, 1.431 magyar, 63 német, 49 román, 1 szerb
MEDINA (2075.); Tolna vármegye, simontornyai járás, 1.665 lakos: 1.381 magyar, 275 szerb, 9 német
MEGYASZÓ (2076.); Zemplén vármegye, szerencsi járás, 3.039 lakos: 3.036 magyar, 3 egyéb
MEGYEFA (2077.), Bükkösd-2; Baranya vármegye, szentlőrinci járás, 776 lakos: 664 magyar, 92 német, 12 horvát, 2 szerb, 6 egyéb; a település ma Bükkösd része
MEGYEHÍD (2078.); Vas vármegye, sárvári járás, 459 lakos: 456 magyar, 3 német
MEGYERCS (2079.), Calovec; Komárom vármegye, csallóközi járás, 991 lakos: 990 magyar, 1 német; a település ma Szlovákia része
MÉHI (2080.), Vcelince; Gömör és Kis-Hont vármegye, tornaljai járás, 640 lakos: 639 magyar, 1 német; a település ma Szlovákia része
MÉHKERÉK (2081.); Bihar vármegye, nagyszalontai járás, 1.937 lakos: 1.835 román, 86 magyar, 15 szlovák, 1 német
MÉHTELEK (2082.); Szatmár vármegye, szatmárnémeti járás, 551 lakos: 551 magyar
MÉLYKÚT (2083.); Bács-Bodrog vármegye, bácsalmási járás, 8.037 lakos: 8.003 magyar, 14 német, 3 szlovák, 2 szerb, 15 egyéb
MENCSÉR (2084.), Rettenbach; Vas vármegye, kőszegi járás, 440 lakos: 434 német, 4 magyar, 1 szlovák, 1 horvát; a település ma Ausztria része
MENCSHELY (2085.); Veszprém vármegye, veszprémi járás, 635 lakos: 634 magyar, 1 német
MENDE (2086.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, monori járás, 1.915 lakos: 1.887 magyar, 21 szlovák, 6 német, 1 szerb
MÉNFŐ (2087.), Ménfőcsanak, Győr-11; Győr vármegye, sokoróaljai járás, 1.065 lakos: 1.062 magyar, 1 német, 2 egyéb; Ménfőcsanak: Ménfő, Csanakfalu és Csanakhegy 1934-ben való egyesülése; Ménfőcsanak 1970-ben Győr részévé vált
MÉRA (2088.), Mera; Kolozs vármegye, nádasmenti járás, 1.383 lakos: 1.284 magyar, 98 román, 1 egyéb; a település ma Románia része
MERENYE (2089.); Somogy vármegye, szigetvári járás, 540 lakos: 540 magyar
MÉRGES (2090.); Győr vármegye, sokoróaljai járás, 296 lakos: 295 magyar, 1 német
MÉRK (2091.); Szatmár vármegye, nagykárolyi járás, 2.548 lakos: 2.516 magyar, 26 román, 6 német
MERNYE (2092.); Somogy vármegye, igali járás, 1.493 lakos: 1.490 magyar, 3 horvát
MERSEVÁT (2093.); Vas vármegye, celldömölki járás, 695 lakos: 695 magyar
MESTERHÁZA (2094.); Sopron vármegye, csepregi járás, 299 lakos: 294 magyar, 5 német
MESTERI (2095.); Mesteri: Alsómesteri és Felsőmesteri egyesülése; ALSÓMESTERI - Vas vármegye, celldömölki járás, 352 lakos: 351 magyar, 1 német; FELSŐMESTERI - 311 lakos: 311 magyar
MESTERSZÁLLÁS (2096.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, tiszai alsó járás, 1.823 lakos: 1.817 magyar, 4 német, 2 szlovák
MESZES (2097.); Borsod vármegye, edelényi járás, 497 lakos: 493 magyar, 3 szlovák, 1 német
MESZLEN (2098.); Vas vármegye, szombathelyi járás, 684 lakos: 668 magyar, 13 német, 3 horvát
MESZTEGNYŐ-1 (2099.); Somogy vármegye, marcali járás, 1.848 lakos: 1.845 magyar, 3 német
MÉSZVÖLGY (2100.), Kalch; Vas vármegye, szentgotthárdi járás, 332 lakos: 326 német, 6 egyéb; a település ma Ausztria része
MEZŐBERÉNY (2101.); Békés vármegye, békési járás, 13.285 lakos: 5.382 magyar, 4.919 szlovák, 2.977 német, 4 román, 1 szerb, 2 egyéb
MEZŐCSÁT (2102.); Borsod vármegye, mezőcsáti járás, 5.493 lakos: 5.473 magyar, 8 német, 8 szlovák, 1 rutén, 3 egyéb
MEZŐCSOKONYA (2103.); Somogy vármegye, kaposvári járás, 1.449 lakos: 1.444 magyar, 5 német
MEZŐD (2104.); Baranya vármegye, hegyháti járás, 612 lakos: 429 magyar, 145 német, 38 cigány
MEZŐGYÁN (2105.); Bihar vármegye, cséffai járás, 2.258 lakos: 2.185 magyar, 67 román, 5 szlovák, 1 német
MEZŐHEGYES (2106.); Csanád vármegye, battonyai járás, 7.972 lakos: 6.870 magyar, 544 szlovák, 381 román, 123 német, 33 szerb, 7 rutén, 2 horvát, 12 egyéb
MEZŐKERESZTES (2107.); Borsod vármegye, mezőkövesdi járás, 4.501 lakos: 4.496 magyar, 2 szlovák, 1 német, 1 rutén, 1 szerb
MEZŐKOMÁROM (2108.); Veszprém vármegye, enyingi járás, 1.546 lakos: 1.531 magyar, 8 román, 5 horvát, 2 egyéb
MEZŐKOVÁCSHÁZA-1 (2109.); Csanád vármegye, mezőkovácsházi járás, 4.429 lakos: 4.276 magyar, 88 szlovák, 48 német, 14 román, 2 szerb, 1 egyéb
MEZŐKÖVESD-1 (2110.), temető; Borsod vármegye, mezőkövesdi járás, 17.202 lakos: 17.153 magyar, 22 német, 13 szlovák, 1 román, 1 horvát, 12 egyéb
MEZŐKÖVESD-2 (2111.), Jézus Szíve templom mellett
MEZŐLAK (2112.); Veszprém vármegye, pápai járás, 1.421 lakos: 1.413 magyar, 7 szlovák, 1 német
MEZŐNAGYMIHÁLY (2113.); Borsod vármegye, mezőcsáti járás, 1.854 lakos: 1.854 magyar
MEZŐNYÁRÁD (2114.); Borsod vármegye, mezőkövesdi járás, 1.043 lakos: 1.042 magyar, 1 horvát
MEZŐÖRS (2115.), református templom; Győr vármegye, pusztai járás, 1.621 lakos: 1.616 magyar, 5 német
MEZŐPETERD (2116.); Bihar vármegye, biharkeresztesi járás, 861 lakos: 515 román, 344 magyar, 1 német, 1 szlovák
MEZŐSAS (2117.); Bihar vármegye, biharkeresztesi járás, 1.666 lakos: 1.665 magyar, 1 német
MEZŐSOMLYÓ (2118.), Semlacu Mare; Temes vármegye, dettai járás, 1.115 lakos: 868 román, 106 magyar, 93 szlovák, 35 német, 11 szerb, 2 egyéb; a település ma Románia része
MEZŐSZENTGYÖRGY (2119.); Veszprém vármegye, enyingi járás, 1.207 lakos: 1.205 magyar, 1 szlovák, 1 egyéb
MEZŐTÁRKÁNY (2120.); Heves vármegye, egri járás, 2.980 lakos: 2.977 magyar, 3 német
MEZŐTÚR (2121.); Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, rendezett tanácsú város, 25.835 lakos: 25.536 magyar, 191 szlovák, 44 német, 42 román, 3 szerb, 1 horvát, 18 egyéb
MIHÁLD (2122.), Somogy vármegye, csurgói járás, 1.403 lakos: 1.400 magyar, 3 egyéb
MIHÁLYFA (2123.); Zala vármegye, sümegi járás, 796 lakos: 795 magyar, 1 szlovák
MIHÁLYGERGE (2124.); Nógrád vármegye, szécsényi járás, 560 lakos: 560 magyar
MIHÁLYHÁZA (2125.); Veszprém vármegye, pápai járás, 1.190 lakos: 1.188 magyar, 2 német
A blog tizenhetedik részében szereplő települések névsora:
Magyartelek, Magyarújfalu, Magyarürög, Mecseknádasd, Patacs és Rácváros, Magyarvalkó, Magyarvista, Magyarzsákod, Máhomfa, Majláthfalva, Majos, Majosháza, Majs, Makád, Makfalva, Makkoshotyka, Maklár, Makó, Málé, Málnás, Málom, Malomgödör, Mályi, Mályinka, Mánfa, Mány, Maráza, Marcalgergelyi, Marcali, Marcaltő, Marcelháza, Márcfalva, Márfa, Máriafalva, Máriakálnok, Máriakéménd, Márianosztra, Máriapócs, Markaz, Márkháza, Márkó, Markóc, Markotabödöge, Marócsa, Marosdécse, Marosfelfalu, Mártély, Martonfa, Martonvásár, Martonyi, Mátészalka, Mátételke, Matolcs, Mátraballa, Mátraderecske, Mátrafüred, Mátramindszent, Mátranovák, Mátraszele, Mátraszőlős, Mátraverebély, Mátyásföld, Mátyus, Máza, Mecsekjánosi, Mecsekszabolcs, Mecsér, Medgyesegyháza, Medina, Megyaszó, Megyefa, Megyehíd, Megyercs, Méhi, Méhkerék, Méhtelek, Mélykút, Mencsér, Mencshely, Mende, Ménfő, Méra, Merenye, Mérges, Mérk, Mernye, Mersevát, Mesterháza, Mesteri, Mesterszállás, Meszes, Meszlen, Mesztegnyő, Mészvölgy, Mezőberény, Mezőcsát, Mezőcsokonya, Meződ, Mezőgyán, Mezőhegyes, Mezőkeresztes, Mezőkomárom, Mezőkovácsháza, Mezőkövesd, Mezőlak, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Mezőörs, Mezőpeterd, Mezősas, Mezősomlyó, Mezőszentgyörgy, Mezőtárkány, Mezőtúr, Miháld, Mihályfa, Mihálygerge, Mihályháza
A blog tizenhetedik részében 125 emlékmű 378 fotója látható.
Blogom a következő bejegyzéssel folytatódik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése