Emlékművek listája 1876-2000:
LÉCFALVA-2 (1876.), református templom
LÉG (1877.), Lehnice; Lég: Kislég és Nagylég egyesülése; KISLÉG - Pozsony vármegye, somorjai járás, 442 lakos: 442 magyar; NAGYLÉG - 554 lakos: 538 magyar, 9 német, 6 szlovák, 1 horvát; a település ma Szlovákia része
LEGÉND (1878.); Nógrád vármegye, nógrádi járás, 759 lakos: 398 magyar, 352 szlovák, 3 német, 6 egyéb
LÉH (1879.); Abaúj-Torna vármegye, szikszói járás, 287 lakos: 286 magyar, 1 szlovák
LÉKA (1880.), Lockenhaus; Vas vármegye, kőszegi járás, 1.210 lakos: 1.114 német, 91 magyar, 3 horvát, 1 román, 1 egyéb; a település ma Ausztria része
LELÉD (1881.), Lela; Hont vármegye, szobi járás, 553 lakos: 549 magyar, 3 szlovák, 1 német; a település ma Szlovákia része
LEMHÉNY (1882.), Lemnia; Háromszék vármegye, kézdi járás, 2.943 lakos: 2.836 magyar, 50 román, 16 német, 41 egyéb - főleg cigányok; a település ma Románia része
LÉNÁRDDARÓC (1883.); Borsod vármegye, ózdi járás, 415 lakos: 415 magyar
LENDVADEDES (1884.); Zala vármegye, alsólendvai járás, 168 lakos: 168 magyar
LENDVAJAKABFA-1 (1885.); Zala vármegye, alsólendvai járás, 363 lakos: 363 magyar
LENDVAJAKABFA-2 (1886.), Bakon János emlékkeresztje
LENGYEL (1887.); Tolna vármegye, völgységi járás, 885 lakos: 726 német, 156 magyar, 2 horvát, 1 egyéb
LENGYELTÓTI (1888.); Somogy vármegye, lengyeltóti járás, 2.833 lakos: 2.804 magyar, 11 német, 6 szlovák, 1 horvát, 11 egyéb
LENTI-1, BÁRHELY, GOSZTOLA, KERKASZENTMIHÁLYFA, LENTIKÁPOLNA, LENTISZOMBATHELY, MÁHOMFA és MUMOR (1889.) közös emlékműve; LENTI - Zala vármegye, novai járás, 1.436 lakos: 1.404 magyar, 16 horvát, 15 német, 1 egyéb; BÁRHELY - 221 lakos: 221 magyar; GOSZTOLA - 157 lakos: 157 magyar, KERKASZENTMIHÁLYFA - 378 lakos: 376 magyar, 2 egyéb; LENTIKÁPOLNA - 904 lakos: 899 magyar, 3 horvát, 1 német, 1 szlovák; LENTISZOMBATHELY - 573 lakos: 564 magyar, 9 egyéb; MÁHOMFA - 345 lakos: 345 magyar; MUMOR - 292 lakos: 292 magyar
LENTISZOMBATHELY (1890.), Lenti-3; Zala vármegye, novai járás, 573 lakos: 564 magyar, 9 egyéb; a település ma Lenti része
LÉPESFALVA (1891.), Loipersdorf im Burgenland; Sopron vármegye, soproni járás, 911 lakos: 873 német, 21 magyar, 2 horvát, 15 egyéb; a település ma Ausztria része
LEPSÉNY (1892.); Veszprém vármegye, enyingi járás, 2.055 lakos: 2.053 magyar, 2 német
LESENCEISTVÁND (1893.); Zala vármegye, tapolcai járás, 1.298 lakos: 1.298 magyar
LESENCENÉMETFALU (1894.), Lesencefalu; Zala vármegye, tapolcai járás, 924 lakos: 921 magyar, 3 német
LESENCETOMAJ (1895.); Zala vármegye, tapolcai járás, 1.265 lakos: 1.254 magyar, 10 német, 1 egyéb
LESZENYE (1896.), Lesenice; Hont vármegye, ipolynyéki járás, 477 lakos: 412 magyar, 65 szlovák; a település ma Szlovákia része
LETENYE, BÉC és EGYEDUTA (1897.) közös emlékműve; LETENYE - Zala vármegye, letenyei járás, 2.183 lakos: 2.129 magyar, 6 német, 6 horvát, 42 egyéb - főleg cigányok; BÉC - 632 lakos: 632 magyar; EGYEDUTA - 1.141 lakos: 1.131 magyar, 10 horvát; Béc és Egyeduta ma Letenyéhez tartozik
LÉTÉR (1898.), Lebenbrunn; Vas vármegye, kőszegi járás, 246 lakos: 237 német, 2 horvát, 7 egyéb; a település ma Ausztria része
LETKÉS (1899.); Hont vármegye, szobi járás, 898 lakos: 889 magyar, 6 német, 3 szlovák
LÉVA (1900.), Levice; Bars vármegye, rendezett tanácsú város, 9.675 lakos: 8.752 magyar, 688 szlovák, 199 német, 7 szerb, 2 horvát, 1 román, 1 rutén, 25 egyéb; a település ma Szlovákia része
LEVÉL-1 (1901.); Moson vármegye, magyaróvári járás, 1.556 lakos: 1.436 német, 111 magyar, 3 horvát, 2 szlovák, 4 egyéb
LEVÉL-2 (1902.), római katolikus templom
LEVELEK (1903.); Szabolcs vármegye, nyírbaktai járás, 1.578 lakos: 1.566 magyar, 4 rutén, 3 szlovák, 2 német, 3 egyéb
LIBA (1904.), Minihof Liebau; Vas vármegye, szentgotthárdi járás, 374 lakos: 354 német, 4 magyar, 2 szlovák, 14 egyéb; a település ma Ausztria része
LICE (1905.), Licince; Gömör és Kis-Hont vármegye, nagyrőcei járás, 655 lakos: 643 magyar, 12 cigány; a település ma Szlovákia része
LIGET (1906.); Baranya vármegye, hegyháti járás, 706 lakos: 312 német, 271 magyar, 123 cigány
LIPÓT (1907.); Moson vármegye, magyaróvári járás, 840 lakos: 840 magyar
LIPPÓ (1908.); Baranya vármegye, baranyavári járás, 1.074 lakos: 667 német, 342 szerb, 32 magyar, 10 horvát, 23 egyéb
LIPTÓD (1909.); Baranya vármegye, mohácsi járás, 1.003 lakos: 729 német, 191 szerb, 65 magyar, 18 horvát
LISPE (1910.), Lispeszentadorján; Lispeszentadorján: Lispe és Szentadorján egyesülése; LISPE - Zala vármegye, letenyei járás, 263 lakos: 263 magyar; SZENTADORJÁN - 251 lakos: 250 magyar, 1 német
LISZNYÓ (1911.), Lisnau; Háromszék vármegye, sepsi járás, 924 lakos: 905 magyar, 19 román; a település ma Románia része
LISZÓ (1912.); Somogy vármegye, csurgói járás, 948 lakos: 946 magyar, 2 horvát
LITÉR (1913.); Veszprém vármegye, veszprémi járás, 499 lakos: 499 magyar
LITKA (1914.), temető; Abaúj-Torna vármegye, csereháti járás, 168 lakos: 168 magyar
LITKE (1915.); Nógrád vármegye, szécsényi járás, 911 lakos: 904 magyar, 6 szlovák, 1 német
LÓCS (1916.); Sopron vármegye, csepregi járás, 508 lakos: 505 magyar, 3 német
LOCSMÁND (1917.), Lutzmannsburg; Sopron vármegye, felsőpulyai járás, 1.321 lakos: 1.028 német, 268 magyar, 16 horvát, 8 szlovák, 1 egyéb; a település ma Ausztria része
LÓKÚT (1918.); Veszprém vármegye, zirci járás, 1.753 lakos: 987 magyar, 766 német
LONTÓ (1919.), Lontov; Hont vármegye, vámosmikolai járás, 822 lakos: 806 magyar, 12 szlovák, 3 német, 1 egyéb; a település ma Szlovákia része
LÓRÁNTHÁZA (1920.), Baktalórántháza; Szabolcs vármegye, nyírbaktai járás, 491 lakos: 491 magyar; Baktalórántháza: Lórántháza és Nyírbakta egyesülése
LORETTOM (1921.), Loretto; Sopron vármegye, kismartoni járás, 281 lakos: 265 német, 9 magyar, 3 horvát, 4 egyéb; a település ma Ausztria része
LOTHÁRD (1922.); Baranya vármegye, pécsi járás, 627 lakos: 325 magyar, 289 horvát, 6 német, 7 egyéb
LOVAS (1923.); Zala vármegye, balatonfüredi járás, 304 lakos: 301 magyar, 3 román
LOVASBERÉNY-1 (1924.); Fejér vármegye, székesfehérvári járás, 3.484 lakos: 3.473 magyar, 8 német, 3 egyéb
LOVASBERÉNY-2 (1925.), római katolikus templom
LOVÁSZHETÉNY (1926.); Baranya vármegye, pécsváradi járás, 490 lakos: 475 német, 15 magyar
LOVÁSZI-1 (1927.); Zala vármegye, letenyei járás, 611 lakos: 608 magyar, 2 német, 1 horvát
LOVÁSZPATONA (1928.); Veszprém vármegye, pápai járás, 2.343 lakos: 2.319 magyar, 22 szlovák, 1 német, 1 horvát
LÓZSÁRD (1929.), Lujerdiu; Szolnok-Doboka vármegye, szamosújvári járás, 852 lakos: 831 román, 16 magyar, 5 német; a település ma Románia része
LŐDÖS (1930.), Litzelsdorf; Vas vármegye, felsőőri járás, 1.888 lakos: 1.873 német, 12 magyar, 3 horvát; a település ma Ausztria része
LÖGÉRPATONY (1931.), Horná Poton; Pozsony vármegye, dunaszerdahelyi járás, 450 lakos: 450 magyar; a település ma Szlovákia része
LŐRINCI (1932.); Nógrád vármegye, sziráki járás, 3.975 lakos: 3.930 magyar, 18 német, 6 szlovák, 21 egyéb
LÖVÉTE (1933.), Lueta; Udvarhely vármegye, homoródi járás, 3.434 lakos: 3.389 magyar, 30 német, 13 román, 1 horvát, 1 egyéb; a település ma Románia része
LÖVŐ (1934.); Sopron vármegye, csepregi járás, 1.420 lakos: 1.412 magyar, 5 német, 1 horvát, 2 egyéb
LÖVŐPETRI (1935.); Szabolcs vármegye, tiszai járás, 580 lakos: 580 magyar
LUCFALVA (1936.); Nógrád vármegye, szécsényi járás, 731 lakos: 595 szlovák, 114 magyar, 1 német, 21 egyéb
LUCSKA (1937.), Lúcka; Gömör és Kis-Hont vármegye, rozsnyói járás, 406 lakos: 406 magyar; a település ma Szlovákia része
LUDAD (1938.), Gyöngyösfalu-1; Vas vármegye, kőszegi járás, 298 lakos: 297 magyar, 1 német; Gyöngyösfalu: Ludad és Seregélyháza egyesülése
LUDÁNY (1939.), Ludányhalászi-1; Nógrád vármegye, szécsényi járás, 1.013 lakos: 1.005 magyar, 2 szlovák, 6 egyéb; Ludányhalászi: Ludány és Szécsényhalászi egyesülése
LUDAS (1940.); Heves vármegye, gyöngyösi járás, 950 lakos: 948 magyar, 1 német, 1 román
LUKA (1941.), Bodroghalom; Zemplén vármegye, sárospataki járás, 1.318 lakos: 1.282 magyar, 32 cigány, 4 szlovák
LUKÁCSHÁZA-1 (1942.); Vas vármegye, kőszegi járás, 222 lakos: 217 magyar, 5 német
LUKANÉNYE-1 (1943.), Nenince; Hont vármegye, ipolynyéki járás, 827 lakos: 798 magyar, 23 szlovák, 6 német; a település ma Szlovákia része
LUKANÉNYE-2 (1944.)
LULLA-1 (1945.); az 1910-ben Torvajhoz tartozó telepek közül: LULLAHEGY - Somogy vármegye, tabi járás, 204 lakos: 204 magyar; LULLAPUSZTA - 140 lakos: 77 magyar, 63 német; Lulla 1948. január elsején lett önálló község Lulla puszta, Kisecseny, Szőlőhegy és Jakabpuszta telepek egyesítése révén
LULLA-2 (1946.)
MACONKA (1947.), Bátonyterenye-1; Heves vármegye, pétervásári járás, 588 lakos: 587 magyar, 1 német; Bátonyterenye 1984-ben jött létre Kisterenye, Szúpatak, Nagyterenye (+1965-ben Maconka) egyesítése révén
MÁD (1948.); Zemplén vármegye, szerencsi járás, 3.750 lakos: 3.735 magyar, 3 német, 2 szlovák, 1 román, 9 egyéb
MADARAS (1949.); Bács-Bodrog vármegye, bácsalmási járás, 5.780 lakos: 5.322 magyar, 427 német, 3 szlovák, 2 szerb, 26 egyéb
MADOCSA (1950.); Tolna vármegye, dunaföldvári járás, 2.187 lakos: 2.185 magyar, 1 német, 1 horvát
MAGLÓCA (1951.); Sopron vármegye, csornai járás, 329 lakos: 326 magyar, 1 szlovák, 2 egyéb
MAGLÓD-1 (1952.); Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, monori járás, 3.302 lakos: 3.202 magyar, 85 szlovák, 6 német, 9 egyéb
MAGLÓD-2 (1953.)
MÁGOCS (1954.); Baranya vármegye, hegyháti járás, 3.625 lakos: 2.834 német, 781 magyar, 1 horvát, 9 egyéb
MAGOSLIGET (1955.); Szatmár vármegye, szatmárnémeti járás, 369 lakos: 367 magyar, 1 német, 1 rutén
MAGY (1956.); Szabolcs vármegye, nyírbaktai járás, 633 lakos: 627 magyar, 6 egyéb
MAGYARANDRÁSFALVA (1957.), Andreeni; Udvarhely vármegye, székelykeresztúri járás, 161 lakos: 161 magyar; a település ma Románia része
MAGYARATÁD (1958.); Somogy vármegye, igali járás, 909 lakos: 904 magyar, 4 német, 1 szlovák
MAGYARBÁNHEGYES-1 (1959.), római katolikus templom; Csanád vármegye, mezőkovácsházi járás, 3.658 lakos: 3.562 magyar, 36 szlovák, 30 román, 28 német, 1 szerb, 1 egyéb
MAGYARBÁNHEGYES-2 (1960.), temető
MAGYARBARNAG (1961.), Barnag; Veszprém vármegye, veszprémi járás, 221 lakos: 175 magyar, 46 német; Barnag: Magyarbarnag és Németbarnag egyesülése
MAGYARBECE (1962.), Beta, református templom; Alsó-Fehér vármegye, nagyenyedi járás, 673 lakos: 583 magyar, 60 román, 30 cigány; a település ma Románia része
MAGYARBÓLY (1963.); Baranya vármegye, baranyavári járás, 1.497 lakos: 815 német, 347 magyar, 323 szerb, 4 horvát, 1 román, 7 egyéb
MAGYARCSANÁD-1 (1964.), Hősök Háza; Csanád vármegye, központi járás, 3.105 lakos: 1.679 román, 702 magyar, 616 szerb, 51 német, 1 szlovák, 56 egyéb - főleg cigányok
MAGYARCSANÁD-2 (1965.), ortodox templom
MAGYARDÉCSE (1966.), Ciresoaia; Szolnok-Doboka vármegye, bethleni járás, 1.666 lakos: 1.653 magyar, 9 román, 2 német, 2 egyéb; a település ma Románia része
MAGYARDOMBEGYHÁZ (1967.); Csanád vármegye, battonyai járás, 493 lakos: 488 magyar, 3 német, 2 román
MAGYAREGREGY (1968.); Baranya vármegye, hegyháti járás, 1.333 lakos: 1.240 magyar, 86 német, 1 horvát, 6 egyéb
MAGYARGÉC (1969.); Nógrád vármegye, szécsényi járás, 722 lakos: 720 magyar, 2 német
MAGYARGENCS-1 (1970.), Hősök parkja; Vas vármegye, celldömölki járás, 1.447 lakos: 1.431 magyar, 16 német
MAGYARGENCS-2 (1971.), evangélikus templom
MAGYARHERMÁNY (1972.), Herculian; Udvarhely vármegye, homoródi járás, 1.185 lakos: 1.183 magyar, 2 román; a település ma Románia része
MAGYARHERTELEND, BARÁTÚR, EGYHÁZBÉR és KISBODOLYA (1973.) közös emlékműve; MAGYARHERTELEND - Baranya vármegye, hegyháti járás, 623 lakos: 341 magyar, 277 német, 5 szerb; BARÁTÚR - 241 lakos: 213 német, 12 magyar, 16 egyéb; EGYHÁZBÉR - 318 lakos: 313 magyar, 5 német; KISBODOLYA - 173 lakos: 173 magyar
MAGYARHOMOROG (1974.); Bihar vármegye, biharkeresztesi járás, 1.669 lakos: 1.475 magyar, 183 román, 8 német, 3 szlovák
MAGYARIGEN (1975.), Ighiu; Alsó-Fehér vármegye, magyarigeni járás, 1.559 lakos: 1.117 román, 348 magyar, 6 német, 88 egyéb - főleg cigányok; a település ma Románia része
MAGYARKAPUS (1976.), Capusu Mare, református templom; Kolozs vármegye, gyalui járás, 1.051 lakos: 991 magyar, 60 román; a település ma Románia része
MAGYARKERESZTÚR (1977.); Sopron vármegye, csornai járás, 1.056 lakos: 1.053 magyar, 3 német
MAGYARKESZI (1978.); Tolna vármegye, tamási járás, 1.924 lakos: 1.911 magyar, 4 német, 9 egyéb
MAGYARKIMLE (1979.), Kimle-2; Moson vármegye, magyaróvári járás, 772 lakos: 409 német, 338 magyar, 24 horvát, 1 egyéb; Kimle: Magyarkimle és Horvátkimle egyesülése
MAGYARKISKAPUS (1980.), Capusu Mic, református templom; Kolozs vármegye, gyalui járás, 1.250 lakos: 643 magyar, 607 román; a település ma Románia része
MAGYARLAD (1981.), Lad-2; Somogy vármegye, szigetvári járás, 305 lakos: 305 magyar
MAGYARLAPÁD (1982.), Lopadea Noua; Alsó-Fehér vármegye, nagyenyedi járás, 1.082 lakos: 1.032 magyar, 34 román, 1 német, 15 egyéb; a település ma Románia része
MAGYARLÉTA (1983.), Litenii de Sus; Torda-Aranyos vármegye, alsójárai járás, 493 lakos: 492 magyar, 1 román; a település ma Románia része
MAGYARLUKAFA (1984.); Somogy vármegye, szigetvári járás, 402 lakos: 352 magyar, 49 német, 1 szlovák
MAGYARMECSKE (1985.); Baranya vármegye, szentlőrinci járás, 564 lakos: 564 magyar
MAGYARNÁNDOR (1986.); Nógrád vármegye, balassagyarmati járás, 842 lakos: 835 magyar, 2 szlovák, 5 egyéb
MAGYARNEMEGYE (1987.), Nimigea de Jos; Beszterce-Naszód vármegye, naszódi járás, 1.362 lakos: 979 magyar, 313 román, 36 cigány, 34 német; a település ma Románia része
MAGYARÓ (1988.), Alunis; Maros-Torda vármegye, régeni felső járás, 2.525 lakos: 1.884 magyar, 575 román, 59 cigány, 7 német; a település ma Románia része
MAGYARÓVÁR-1 (1989.), Mosonmagyaróvár-1; Moson vármegye, magyaróvári járás, 5.273 lakos: 3.276 magyar, 1.837 német, 94 szlovák, 22 horvát, 1 román, 1 szerb, 42 egyéb - főleg cseh-morvák; Mosonmagyaróvár: Magyaróvár és Moson egyesülése
MAGYARÓVÁR-2 (1990.), Mosonmagyaróvár-2, Városkapu tér
MAGYARÓVÁR-3 (1991.), Mosonmagyaróvár-4, várkert, gazdászok emlékműve
MAGYARÓVÁR-4 (1992.), Mosonmagyaróvár-5, Várkapu tér, Hősi halottak kegyeleti kápolnája
MAGYARPÉCSKA (1993.), Rovine; Arad vármegye, magyarpécskai járás, 8.066 lakos: 7.475 magyar, 166 román, 57 német, 16 szlovák, 10 szerb, 342 egyéb - főleg cigányok; Magyarpécska és Ópécska időközben Pécska (Pecica) néven egyesült
MAGYARPOLÁNY (1994.); Veszprém vármegye, devecseri járás, 1.711 lakos: 1.272 magyar, 439 német
MAGYARSARLÓS (1995.); Baranya vármegye, pécsi járás, 660 lakos: 346 horvát, 211 német, 100 magyar, 3 szerb
MAGYARSÁROS (1996.), Delenii; Kis-Küküllő vármegye, dicsőszentmártoni járás, 1.306 lakos: 845 magyar, 402 román, 59 cigány; a település ma Románia része
MAGYARSZÉK (1997.); Baranya vármegye, hegyháti járás, 687 lakos: 444 magyar, 242 német, 1 szlovák
MAGYARSZENTIVÁN (1998.), Királyegyháza; Baranya vármegye, szentlőrinci járás, 748 lakos: 709 magyar, 6 német, 3 horvát, 1 szlovák, 29 egyéb
MAGYARSZENTMIKLÓS (1999.); Zala vármegye, nagykanizsai járás, 446 lakos: 446 magyar
MAGYARSZERDAHELY (2000.); Zala vármegye, nagykanizsai járás, 956 lakos: 954 magyar, 2 német
A blog tizenhatodik részében szereplő települések névsora:
Lécfalva, Lég, Legénd, Léh, Léka, Leléd, Lemhény, Lénárddaróc, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Lengyel, Lengyeltóti, Lenti, Bárhely, Gosztola, Kerkaszentmihály, Lentikápolna, Lentiszombathely, Máhomfa és Mumor, Lépesfalva, Lepsény, Lesenceistvánd, Lesencenémetfalu, Lesencetomaj, Leszenye, Letenye, Béc és Egyeduta, Létér, Letkés, Léva, Levél, Levelek, Liba, Lice, Liget, Lipót, Lippó, Liptód, Lispe, Lisznyó, Liszó, Litér, Litka, Litke, Lócs, Locsmánd, Lókút, Lontó, Lórántháza, Lorettom, Lothárd, Lovas, Lovasberény, Lovászhetény, Lovászi, Lovászpatona, Lózsárd, Lődös, Lögérpatony, Lőrinci, Lövéte, Lövő, Lövőpetri, Lucfalva, Lucska, Ludad, Ludány, Ludas, Luka, Lukácsháza, Lukanénye, Lulla, Maconka, Mád, Madaras, Madocsa, Maglóca, Maglód, Mágocs, Magosliget, Magy, Magyarandrásfalva, Magyaratád, Magyarbánhegyes, Magyarbarnag, Magyarbece, Magyarbóly, Magyarcsanád, Magyardécse, Magyardombegyház, Magyaregregy, Magyargéc, Magyargencs, Magyarhermány, Magyarhertelend, Barátúr és Kisbodolya, Magyarhomorog, Magyarigen, Magyarkapus, Magyarkeresztúr, Magyarkeszi, Magyarkimle, Magyarkiskapus, Magyarlad, Magyarlapád, Magyarléta, Magyarlukafa, Magyarmecske, Magyarnándor, Magyarnemegye, Magyaró, Magyaróvár, Magyarpécska, Magyarpolány, Magyarsarlós, Magyarsáros, Magyarszék, Magyarszentiván, Magyarszentmiklós, Magyarszerdahely
A blog tizenhatodik részében 125 emlékmű 392 fotója látható.
Blogom a következő bejegyzéssel folytatódik!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése